Hétfőn 6 és 8 óra között országos, minden vasúttársaságra kiterjedő figyelmeztető sztrájkot tartanak a mozdonyvezetők, ha vasárnap délutánig nem vezetnek eredményre a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal (GKM) a vasútbiztonságról folytatott tárgyalások – erősítette meg korábbi bejelentésüket Borsik János. A Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) alelnöke elmondta, eddig mindössze két alkalommal tárgyaltak, ahol nem történt semmi, a tárca nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, illetve a jogszabályok változtatásának előkészítését sem tette meg. A MOSZ már januárban figyelmeztette a tárcát, hogy a mozdonyvezetők egy része – főként magánvasutak alkalmazásában – nem rendelkezik a szabályszerű és biztonságos munkavégzéshez szükséges minden feltétellel, azaz: vezetői engedéllyel, típusismereti igazolással, vonalismerettel. A szaktárca vezetése azonban csak júniusban ült asztalhoz, miután a mozdonyvezetők bejelentették a figyelmeztető sztrájk lehetőségét.
A GKM korábban megdöbbenésének adott hangot, mivel a szakszervezet a június 28-án megkezdett tárgyalássorozat elején, a Nemzeti Közlekedési Hatóság javaslatának megismerése előtt, valamint a következő tárgyalási fordulót megelőzve közlekedési káosszal fenyegető, figyelmeztető sztrájkra hívta fel tagjait. A szaktárca egyik nyilatkozata szerint a konfliktus mesterséges, ami azzal is magyarázható, hogy a sajtó újra foglalkozott a vasutas érdekvédők MÁV-tól kapott milliós fizetésével.
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezte havonta közel 22, a Vasutasok Szakszervezete pedig 20 millió forintot oszt szét harminc tisztségviselője között. A MOSZ esetében nincs korlátja a bevonható tisztségviselőknek, akik közel tízmillión osztoznak havonta. Borsik János „butaságnak” nevezte a felvetést, és hangsúlyozta: bár megállapodásra törekszenek, a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokról már megkezdődtek az egyeztetések, a mozdonyvezetők kilencven százaléka pedig kész a nyomásgyakorlásra.
Gyurcsány elmagyarázza A változásokat. Gyurcsány Ferenc az újonnan elfogadott koalíciós megállapodásról és a kormányprogram változásának munkavállalókat érintő kérdéseiről ad ma tájékoztatást a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségében (MSZOSZ). A kormányfő így várhatóan kitér a személyi jövedelemadó-kedvezmények szűkítésére, az új áfatörvényre, az egészségbiztosítás átalakítására, valamint a nyugdíjkorhatár emelésére. Utóbbiról egyébként néhány nappal a koalíciós megállapodás módosítása előtt Gyurcsány Ferenc még úgy nyilatkozott a Klubrádióban, mintha nem kellene ilyen döntésre számítani.
Emlékezetes, az MSZOSZ tagszervezeteivel a választások előtt kötött együttműködési nyilatkozatában a miniszterelnök egyebek mellett teljes foglalkoztatottságot, a bérek uniós felzárkóztatását, a nyugdíjasok életminőségének javítását, a nők előre hozott öregségi nyugdíjkorhatáránál – 2009 és 2010 között – az 58. életév törvénybe foglalását, az alacsonyabb jövedelműek kisebb adóterhelését, azaz a jelenlegi folyamatok ellenkezőjét ígérte. Az őszödi beszéd tükrében tette ezt úgy, hogy tudta: a nyilatkozatban foglaltakat nem tudja megvalósítani. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lapunknak nemrégiben azt mondta: úgy derül ki, mennyiben baloldali és szavahihető a kormány, hogy a miniszterelnök által sikeresnek tartott konvergenciaprogram után miként gondolják át az adórendszert és osztják szét a terheket. (B. Á.)
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
