Közeledtek az álláspontok az új titoktörvényről szóló e heti egyeztetéseken a törvényért felelős Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF), valamint az adatvédelmi biztos és a civil szervezetek között. A törvényjavaslat végleges szövege a napokban kerül a kormány elé, így a parlament ősszel szavazhatja meg a többéves késésben lévő szabályozást. A törvény elfogadása már csak azért sem tűr halasztást, mert – éppen a szabályozás hiánya miatt – a magyar vállalatok jelenleg nem tudnak részt venni számos uniós közbeszerzési tenderen. Ha a törvényt az Országgyűlésnek ősszel mégsem sikerül elfogadnia, akkor a hazai cégek még alvállalkozóként sem indulhatnak el bizonyos uniós pályázatokon.
Az eredeti törvényjavaslathoz képest az egyik legfontosabb változásnak a titkosítható adatok listájának rövidülése számít. Az új szabályozás alapján a kormány most már csak olyan, a gazdaságpolitikára vonatkozó információt titkosíthat, amelynél bizonyítani tudja: az adat nyilvánosságra hozatala kárt okoz a magyar gazdaságnak. A most javasolt, úgynevezett kárszemlélet tehát a titoksérelemmel okozható kár mértéke alapján minősítené titkosnak vagy nyilvánosnak az egyes adatokat.
Ugyancsak fejleménynek számít, hogy a javaslat lehetővé tenné a titkossá minősítések bírósági megtámadását. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a titokgazdának minden esetben indokolnia kell, miért minősítette az adatokat titkosnak, s álláspontját adott esetben a bíróság előtt is meg kell tudni védenie. A titkosítás ideje is jelentősen csökkenne: míg a régi törvény 40, illetve 30 évet határozott meg a titkosítás idejére, a jelenlegi tervezetben 30, illetve 20 év szerepel, amelyet csak magánszemély jogos érdekére tekintettel lehet meghosszabbítani.
A javaslat különbséget tesz a civil és a titok megőrzésére felesküdött személyek államtitoksértése között is. Az elképzelés szerint a titok megőrzésére felesküdött személyt szigorúbban kellene büntetni, mint a civileket, így például az újságírókat. Ez egyben megoldaná azt a jelenlegi problémát, hogy olyan újságírók ellen folyik büntetőeljárás, akik tudtukon kívül hoztak nyilvánosságra titkosított adatot. Az egyeztetéseken részt vevő Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos fontosnak tartotta, hogy a törvény adjon garanciát arra: a jövőben ne lehessen politikai okból, illetve érdekből iratokat titkosítani. Az ombudsman az új titoktörvény kapcsán korábban többször figyelmeztetett, hogy a költségvetéssel kapcsolatos adatokat nem minősítheti titkosnak a kormány.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletében azt hangsúlyozta, hogy a törvénynek szavatolnia kell az állam átláthatóságát. Közérdekű adat eltitkolása miatt a jogvédő szervezet már számos pert nyert állami intézményekkel szemben. Idén februárban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben kötelezte a Pénzügyminisztériumot arra, hogy hozza nyilvánosságra: a tavalyi költségvetés féléves adataiban mi növelte százmilliárd forinttal a hiányt, mert az adat közérdekű. A bíróság akkor azt is megállapította, hogy az adatvédelmi törvény adatokról szóló definíciója felöleli a becslések és a prognózisok alapjait képező adatokat is.
A jövő hónapban két fontos ügyben is ítélet várható. Tíz nap múlva kiderül: az államnak nyilvánosságra kell-e hoznia a Hankook gumigyárral kötött támogatási szerződését. Szeptemberben jogerős ítélet születhet az 1995-ben kötött villamosenergiai-szerződések nyilvánosságáról is. Ha a TASZ – a számára kedvező nem jogerős ítélet után – jogerősen is megnyeri a pert, akkor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nek a nyilvánosság elé kell tárnia a Dunamenti és a Mátrai Erőmű privatizációjáról kötött szerződéseket.
gazdaság
A kormány kiemelten támogatja a fiatalok munkába állását
