Előkészítetlenül nyílik meg az árampiac

Kritikán aluli villamosenergia-törvény született – fogalmazta meg véleményét Bakács István, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az E.ON– Édász közös konferenciáján. A szakmai előadásokból kiderült: az energiapiac teljes megnyitása mind a szolgáltatókra, mind pedig a fogyasztókra komoly terheket ró majd.

Rosszul definiált verseny, költséges kötelezettségek a szolgáltatóknak, újabb terhek a fogyasztóknak – ezekkel kell szembenéznünk január 1-jétől, amikor teljesen megnyílik a villamosenergia-piac. Legalábbis ilyen képet festettek a jövőről a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és az E.ON– Édász által rendezett szakmai konferencia felszólalói. Legtöbben a hibát az új, idén elfogadott villamosenergia-törvényben (VET) látják. Dervarics Attila, a MEE elnöke úgy látja, a törvény megalkotását nem előzte meg megfelelő előkészítés. Ezenkívül szerinte az uniós elvárások túl sokszor kerülnek a magyar gazdaság érdekei elé. Mint fogalmazott, ez nem is csoda, hiszen a VET-ből kimaradt a működési modell, aminek következményeképp nincs meghatározva, mit is kell hazánknak védenie az EU előtt.
*
Szakmailag korrekt, hosszú távú kiszámíthatóságra lett volna szükség – véli Bakács István, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja. Mint ismertette, az uniós irányelv már 2003-ban készen állt, nálunk a piacliberalizáció előkészítése mégis csak az utolsó hónapokban történt meg. Bakács István a jövőre kialakuló versenyt is furcsállotta. A törvényben ugyanis egyrészt szó van a piaci versenyről, s a közüzemi szolgáltatók helyébe lépő egyetemes szolgáltatók között is. Utóbbiak esetében viszont szabályozott árrendszert vezetnek be, ami finoman szólva is versenyt gátló tényező. Szintén különösnek tartja, hogy a piacnyitás esetében a VET nem célozza többletkínálat kialakítását a villamos energiából, de kötelező jelleggel gondoskodik áramtőzsde létrehozásáról. A szabályozás véleménye szerint öszszességében nélkülözi a transzparenciát – holott a szaktárca éppen ezt hangsúlyozta a törvénnyel kapcsolatban –, ami a későbbiekben már az ellátás biztonságát veszélyeztetheti.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium viszont nem spórol túlságosan az átállásra. A liberalizáció elősegítésére létrehozott 300 millió forintos keretből a tárca már csaknem 200 milliót lekötött, mégpedig nem éppen a piacnyitást segítő lépésekre. A Népszabadság rendelkezésére bocsátott dokumentum szerint ebből 170 millió forintot a washingtoni Arnold & Porter ügyvédi iroda kapott, hogy az amerikai fővárosban képviselje a magyar állam érdekeit. Nemrégiben ugyanis a Dunamenti Erőmű tulajdonosa, a francia Suez-Electrabel pert indított Washingtonban, a Világbank International Centre for Settlement of Investment Disputes (ICSID) nevű fórumán, ahol a társaság ötmilliárd forintot követel a magyar államtól. Az erőművet – állítása szerint – ekkora kiesés érte 2003 és 2006 között, a hosszú távú megállapodásokban meghatározott tarifa és a tavaly év végén bevezetett hatósági energiaár között ugyanis összesítve ilyen mértékű volt a különbség. Az ügyvédi irodának mindemellett a Tiszai Erőművet birtokló amerikai AES ellen is küzdenie kell majd az ICSID választott bírósága előtt, itt a tét hétmilliárd forint.
A tárca tájékoztatása szerint a fennmaradó 100 millió forintból a lakosság tájékoztatását kívánják megoldani. Egy reprezentatív felmérés szerint a laikusok 69 százaléka még nem is hallott az energiapiaci liberalizációról. Ehhez képest korábban a kisebb horderejű energiatakarékossági pályázat népszerűsítésére is 170 millió forintot fordított a GKM.

Ki fizeti a számlát? Még nem lehet megmondani, miként fog változni a villamos energia ára január 1-jétől – nyilatkozta Kóka János tegnap a Nap-kelte című reggeli műsorban. Mint a gazdasági és közlekedési miniszter mondta, bár a szabadpiac miatt egyelőre kiszámíthatatlan, hogy merre mozdul az áramár, de a törvénybe több kontrollt is beépítettek, például a hatósági árszabályozást. (Ez csak az egyetemes szolgáltatókra érvényes, a versenypiacon küzdőkre nem.) Úgy véli, nem a fogyasztóknak kell majd megfizetni azokat az erőműfejlesztéseket, amelyek a közeljövőben szükségesek lesznek, mivel szerinte az erőműépítés „egyszerre jelenti a megtérülés lehetőségét is a beruházóknak”. (Vinkovits András, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója egy szakmai konferencián arra mutatott rá, hogy háromezer megawattnyi új kapacitás kiépítése lesz elkerülhetetlen pár éven belül, ami pedig évi százmilliárd forintos többletterhet jelent a fogyasztóknak.) Kóka a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokkal kapcsolatban közölte, újra kell őket tárgyalni, de arra nem adott választ, hogy esetleges felbontásuk mekkora költséggel járna.