Ki gyakorolja a hatalmat?

Olvasom, hogy az MSZP felülvizsgáltatná a törvényt, mert szerinte alkotmányértelmezés kellene a népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ez nem lep meg, mert a miniszterelnök úr igazi gyurcsánysággal vitássá tette azt, hogy a köztársasági elnök úr adja a kitüntetést, vagy ő. Még akkor is vitatta, amikor az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alkotmány szó szerint a köztársasági elnököt jelöli ki adományozónak. A törvényeket elsősorban a magyar nyelv mindennapos szóhasználatának, a törvényben kifejezett alapelveknek megfelelően, a törvény szerkezetéből adódó következtetéseket is figyelembe véve kell értelmezni.
A magyar alkotmány fő alapelve: 2. § (2). „A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” Ebből következik, hogy a nép választással a hatalmát egy percre sem ruházza át a képviselőkre, hanem általuk gyakorolja. Tehát a képviselők munkájába beleszólhat az Országgyűlésről szóló II. fejezet 28/B §-ban meghatározott országos népszavazással, s a 28/C §-ban szabályozza az alkotmány, hogy kétszázezer választópolgár kezdeményezésére országos népszavazást kell tartani, majd a (4) bekezdésben felsorolja azokat, akik még kezdeményezhetnek országos népszavazást, de ezeket már mérlegelés alapján rendeli el az Országgyűlés. Meghatározza azt is, milyen tárgyban nem lehet országos népszavazást tartani.
Az alkotmány III. fejezete szól a köztársasági elnökről. Az Országgyűlés államhatalmi szerv, amelynek demokratikus, illetve a népakaratnak megfelelő működése felett a köztársasági elnök őrködik. (Az őrnek nem csak joga, kötelessége is a lopást elhárítani.) Az alkotmány a kezébe is adja azt a fegyvert a köztársasági elnöknek, amellyel a nép akaratának, illetve hatalmának érvényesülését megvédheti. Ha arra a következtetésre jut, hogy az Országgyűlés nem a nép akaratának megfelelően intézi a nép dolgát, akkor az alkotmány 30/A § (1). bek g) pontja alapján „népszavazást” kezdeményez. Ez a szavazás azt a célt szolgálja, hogy a nép viszszahívhassa, feloszlathassa azt a képviselőházat, mely nem akarata szerint működik. A köztársasági elnök intézkedéseivel kapcsolatos korlátozást a 30/A § (2) bekezdést tartalmazza, amely g) pont szerint kezdeményezhető népszavazást minden korlátozás alól kiveszi.
Alkotmányellenes az a magyarázat, amely a referendumot összekeveri az országos népszavazással, csak azért, hogy a nép akaratának megnyilvánulását megakadályozza. Háromfajta szavazást ismer az alkotmány: közvetlen és titkos szavazást (71.§.), amellyel az országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati képviselőket és polgármestereket választjuk. Az „Országos népszavazást” (28/C §), amelyet döntéshozatal, illetve véleménynyilvánítás céljából lehet tartani. Ez a szavazás az Országgyűlés egyes határozataira vonatkozhat. Ezt is kezdeményezheti a köztársasági elnök, és erre az (5) bekezdésben írt korlátozások vonatkoznak. Ezek a korlátozások nem vonatkozhatnak a köztársasági elnök által kezdeményezhető „népszavazásra.”
Ha nem lenne ilyen világos és egyértelmű az alkotmány szóhasználata és szerkezeti elkülönítése, akkor is így kellene értelmezni és alkalmazni, hogy teljesüljön a legfontosabb parancsa: minden hatalom a népé.
Dr. Biki József
gyémántdiplomás jogász, ny. ügyvéd