Titokban privatizálták az FHB-t

Átlátható privatizációs eljárás helyett külföldön, villámgyorsan és a tőzsdén értékesítette a magyar állam a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Nyrt. még állami tulajdonban lévő 50 százalék plusz egy szavazatot érő részvénypakettjét.

A 67 milliárd forintos tranzakció teljesen titokban folyt, ráadásul a részvényeket csak szerda este, körülbelül két órán keresztül lehetett jegyezni, méghozzá a tőzsdeinél alacsonyabb árfolyamon. A korábbi tervekkel ellentétben az ötszázmilliárd forint feletti lakáshitel-állománnyal rendelkező bank papírjai nem egy másik bankhoz, vagyis szakmai befektetőhöz kerültek, hanem a londoni tőzsdén adták el „nemzetközi és magyar intézményi befektetőknek”. Ez az eljárás meglehetősen furcsa, főleg, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő honlapján még lapzártánkkor is az állt, hogy a szervezet már májusban megkezdte az „FHB még állami tulajdonban lévő részvénycsomagjának pályázat útján, szakmai befektetőknek történő értékesítésének előkészítését”, sőt már a privatizáció tanácsadóját is kiválasztották egy közbeszerzési pályázaton, amelyet a Raiffeisen Investment AG nyert meg. Ráadásul azt sem tudjuk, ki a vevők.
Állítólag ma közlik majd, hogy az ügyfelek kiknek fogják ezentúl fizetni azt a több mint ötszázmilliárd forintnyi lakáshitelt, amennyit összesen a banktól felvettek.
*
Valóban volt egy kormányhatározat az FHB privatizációs eljárásáról, ám augusztus másodikán napvilágot látott egy újabb – magyarázta lapunknak Oravecz Péter, az ÁPV szóvivője, miért változott meg az értékesítés módja. Arról azonban még nem tudott beszámolni, hogy az előkészítést végző pénzintézetnek tartozik-e a vagyonkezelő valamiféle kompenzációval. A Pénzügyminisztériumban az új határozattal kapcsolatban nem voltak hajlandóak semmiféle tájékoztatást adni, mondván, ma sajtótájékoztatót tartanak az ügyben, amin úgyis „minden részlet kiderül”.
A részletek valóban fontosak, főleg annak fényében, hogy az eladás formájától függetlenül maga az eladás is aggályokat vet fel. A Moody’s hitelminősítő intézet például az év elején leminősítést helyezett kilátásba az FHB-val szemben a bankprivatizáció miatt. A pénzintézet megítélése ugyanis a mögötte álló főrészvényes minősítésétől függ, így tehát az állami tulajdonosi háttér csak egy hasonlóan erős befektető színre lépésével lenne kiváltható a hitelminősítés leromlása nélkül. A tőzsdei eladás lényege viszont az, hogy a felkínált papírokat gyakorlatilag akárhány intézmény felvásárolhatja, így az 50 százalékos rész feldarabolódik. Nem tudni tehát, hol az az erős befektető, amelyik megvédhetné a bankot a hitellel rendelkezőket is kétségtelenül kedvezőtlenül érintő leminősítés ellen.
Példa nélküli, hogy egyik napról a másikra megváltozzon a privatizációs módszer – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Papcsák András, az ÁPV igazgatótanácsának korábbi tagja. – Ilyen nagy értékű tranzakciót nem lehet előkészítetlenül lebonyolítani – fejtette ki az igazgatótanács volt tagja. Úgy véli, a költségvetésnek épp friss forrásra volt szüksége, az FHB tőzsdei értékesítése pedig pont alkalmas volt erre.
Mint fogalmazott, az FHB stratégiai állami tulajdon volt abból a szempontból, hogy a kormány ezen keresztül befolyásolhatta a hazai jelzálog-hitelezés rendszerét, ezentúl viszont nem lesz ilyen eszköz a kezében. A teljes piacból az FHB 30 százalék körüli részesedést tudhat magáénak. Papcsák kitért arra is, hogy a bank ügyfeleinek legnagyobb aránya a lakosságból kerül ki, s ők teljesen védtelenül maradnak majd, ha az új főrészvényes teljes mértékben piaci alapra helyezi a hitelezést. Arra figyelmeztetett, hogy korábban a Mol egyik részvénycsomagját is hasonló hirtelenséggel adták el, s amikor a teljes privatizációs folyamat lezárult, a magyar olajtársaság papírjai gyors emelkedésnek indultak.
Ez a lehetőség most sincs kizárva, de a kérdés inkább az, hogy ki jutott nagyobb részesedéshez, és hogy a befektetőknek mik a további céljaik. Az ÁPV és az FHB másik többségi tulajdonosa, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. még júliusban megállapodott arról, hogy a hatályos alapszabályban foglalt tízszázalékos szavazati korlátot azonnal feloldják, amennyiben bármely részvényesi csoport a bank most felkínált papírjainak többségével rendelkezik. Magyarul a privatizáció után többségi pozícióba jutott új tulajdonos azonnal közgyűlést hívhat össze, s ezen egyebek mellett új menedzsment felállítását is javasolhatja. Blahó Levente, a Raiffeisen Bank részvényelemzője szerint vevőként olyan intézmények jöhetnek szóba, akik Magyarországon próbálnak meg hitelezői tevékenységükkel terjeszkedni. A bank esetleges tőzsdei kivezetését sem tartotta kizártnak, ehhez szerinte az kell, hogy az FHB jelenlegi három, 10 százalék körüli részesedéssel bíró tulajdonosa közül valamelyik jelentős többséghez jusson.
Az utolsó állami tulajdonú magyar kereskedelmi bank papírjai a jelenlegi tőzsdei áruk alatt, darabonként 2025 forintért keltek el, holott a szerdai záróértékük 2145 forint volt. A legjobb ár eléréséhez az eladást június elejére kellett volna időzíteni, mivel akkor 2340 forint körüli áron forogtak a papírok.