Visszaesett az export

Erős visszaesést mutatott júniusban a magyar ipari megrendelések állománya – jelentette az unió statisztikai hivatala, az Eurostat, amely megállapítja: miközben az EU 27 országa közel ötszázalékos növekedést könyvelhetett el, addig hazánk 6,8 százalékos csökkenéssel a sereghajtó államok között szerepel.

2007. 08. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentősen visszaesett júniusban a magyar ipari megrendelések aránya, amely májushoz képest 6,8 százalékos leszakadást mutat. Nálunk kedvezőtlenebb adatokkal az EU 27 országa közül csak Bulgária és Portugália rendelkezik – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből, amely az uniós átlagra 4,9 százalékos bővülést jelez. A legjobban teljesítő államok Németország, Írország és Lettország voltak, húzóágazatnak pedig a közlekedési eszközök tekinthetők, ahol 39 százalékos növekedés látható. Az előző év azonos szakaszához képest a 27-ek 14 százalékkal kaptak több ipari megbízást, Magyarország mínusz 1,1 százalékkal ebben az összehasonlításban is a leggyengébb eredményt produkáló országok között szerepel.
Az ipari termelés enyhe lassulása várható idén, melynek egyik oka, hogy az elmúlt évekhez képest erősen csökkenő tendenciát mutat a belső kereslet – nyilatkozta lapunk kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Tárki gazdaságkutató intézet vezetője, aki szerint éppen ezért az export maradt a magyar gazdaság egyik mentsvára. A vártnál kissé gyengébb uniós konjunktúra azonban szintén a hazai export-import olló szűkülését okozta – tette hozzá Palócz, aki hangsúlyozta: a megrendelési állomány csökkenéséhez az ipari beruházások 2006 második negyedévétől történő lassulása is hozzájárult, bár az idei első negyedévben a jelek szerint ismét javult ez az adat.
A közbeszerzési megrendelésekkel kapcsolatban a Kopint-Tárki vezetője kiemelte: a hazai kkv-szektor alacsony részesedése egyrészt a pályázati kiírások feltételrendszeréből következik, mivel a kért referenciamunkák értéke sok esetben olyan magas, hogy annak a kisebb vállalkozások nem tudnak megfelelni, miközben a külföldi nagyvállalatok lobbitevékenysége a kicsikhez képest sokkal jelentősebb.
A kiírók néha a legapróbb lépéseket sem teszik meg annak érdekében, hogy a nyertes hazai vállalkozó lehessen – tette hozzá.

Kóka elismerte. Mivel az állami megrendelésekből a hazai kis- és középvállalkozások igen csekély mértékben részesülnek, „mindent el kell követni, hogy eséllyel lehessenek beszállítói itthon termelő és közbeszerzéseken szolgáltató vállalatoknak” – mondta Kóka János gazdasági tárcavezető tegnap a köztévé reggeli adásában. Kóka arra a kérdésre válaszolva, miszerint a nyugat-európai 70-80 százalékos arányhoz képest itthon csak 55 százalékban nyíltak a közbeszerzési eljárások, kifejtet-
te: akármilyen jó közbeszerzési törvényt is írnak elő, hogy ha az önkormányzatok vagy a kormányzati szervezetek meg akarják kerülni a jogalkotó eredeti szándékát, „suba alatt meg tudnak kötni” szerződéseket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.