A kisvállalatokat terheli az összevonás

A kis adók összevonása egyes adózók számára többletterhet jelenthet – ismerte el a kormány. Az adóemelkedés elsősorban a kis- és középvállalatokat érintheti, amit a kormány ígérete szerint kompenzálni fognak, így kerülve el a terhek növekedését. A csoportos adózást és a fejlesztési tartalékot érintő változások szintén jelentősek.

Lapunk szakértője szerint a kis adók összevonása megsérti a „Fizessen a szennyező!” elvet, mivel a környezetet szennyező vállalkozás terheit a munkabérre ruházza át. Ezen túlmenően pedig a hazai élőmunka terhelését növeli, tehát a versenyképességet rontja. A kis adók, vagyis a környezetvédelmi termékdíj, a környezetterhelési díjak, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, az innovációs járulék, a kulturális járulék, az erdőfenntartási járulék, a földvédelmi járulék, a tenyésztési hozzájárulás, a halászatfejlesztési hozzájárulás, valamint a vadvédelmi hozzájárulás összevonása elsősorban a húsz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat sújtja, mivel ők eddig nem fizettek innovációs és rehabilitációs hozzájárulást. A kormány ígérete szerint ezeket a cégeket „speciális támogatási formával” fogják kompenzálni. Mint azt lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke elmondta, a kompenzáció mikéntjéről egyelőre semmit nem lehet tudni.
Az innovációs járulék bevonása is járhat bizonyos tehernövekedéssel – tájékoztatta lapunkat Veszprémi István, a Deloitte igazgatója. Eddig a saját kutatást végző vagy kutatóintézetekkel együttműködő vállalkozások a kutatásra fordított összeget fel tudták használni az innovációs járulékteher csökkentésére, ám ez a lehetőség megszűnik.
Az áfa területén a társaságokat érintő egyik fontos változás a csoportos adózás kiterjesztése – mondta Veszprémi István. A csoportos adózás lényege, hogy a társaságok az egymás között folytatott tranzakciókért nem fizetnek áfát, s összevont adóbevallást adhatnak be. Ezentúl a pénzügyi intézetek és bankok mellett jövőre egyéb iparágakban működő kapcsolt vállalkozások is alkalmazhatják ezen szabályokat, amenynyiben a székhelyük Magyarországon van.
Veszprémi István a fejlesztési tartalékoknak az adózás előtti nyereség huszonöt százalékról ötven százalékra emelését szintén fontos lépésnek tartja. A fejlesztési tartalék lényege, hogy a nyereségesen gazdálkodó társaságok a mérlegfordulónappal fejlesztési tartalékot képezhetnek. A fejlesztési tartalék a pozitív adózás előtti nyereség eddig maximum huszonöt százaléka, legfeljebb ötszázezer forint lehetett, ez az érték jövőre ötven százalékra emelkedik, de a reálértéke megmarad. A fejlesztési tartalék összegét adóalap-csökkentő tételként kell figyelembe venni, így nem kell megfizetni utána a társasági adót.