Jön a víz(áremelés)!

Magyarországon katasztrofális állapotban van a vízhálózat, elöregedett, lepusztult az egész rendszer, ennek megfelelően sok helyen a víz minősége is kritikán aluli (ha nem muszáj, ne tessék belőle inni), a felújítás elkerülhetetlennek látszik. Az államnak persze erre sincs pénze (másra költi), ráadásul a kormány úgy tervezi, eladja a regionális vízműveket. Az új tulajdonosok biztosan fejleszteni fognak, ennek a költségeit pedig – mert ők sem hibbantak – nemes egyszerűséggel beépítik majd a lakossági díjba. Fizethetünk, mint a katonatiszt.
A vizes szakember azt mondja, ne csodálkozzunk, ha hamarosan a mostaninak a dupláját fizetjük. (Pár esztendeje csaknem frászt kaptam, amikor megérkezett a vízszámlám – körülbelül ötszöröse volt az átlagosnak –, szerencsére kiderült, hogy tévedésről van szó, a számítógép megbolondult, a közeli strand vízcseréjének költségeit küldte át…) Szóval drágulni fog a víz, emberek.
Sokatmondó hír, hogy vidéken, ahol az ilyesmihez jobb orruk van az embereknek, ismét felkapott, jól fizetett mesterség lett a kútfúrás. (Persze lehet, hogy később majd a kutakra is kivetik az adót.) Komoly fejfájást okoz a kormánynak, hogy lassan már nem lesz min emelni, nem lehet új adónemet kitalálni – a reformok keretében. Bár visszahozhatják a füstadót, a hídpénzt, a tizedet, a sarcot meg a dézsmát.
Engem egyébként kevéssé érint a vízáremelés. Vizet nem iszom, fürödni a közeli Szilas-patakhoz járok, ha meg az befagy, kútba ugrom.