Jövőre sem nő a hazai életszínvonal

Számottevő megszorító intézkedés már nem lesz jövőre – ígérte tegnap Veres János, aki 2008-ra az ideinél kevesebb elbocsátást és stagnáló reálbéreket helyezett kilátásba. A sikeres konszolidációról beszélő pénzügyminiszterrel szemben a Fidesz úgy véli: a 2008-as büdzsé mélyíti a gazdasági és szociális válságot.

Első olvasatban tárgyalta tegnap a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A kabinet ülését követően Veres János pénzügyminiszter meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott a büdzséről. Mint mondta, most csak a kereteket határozták meg, az azonban már biztos, hogy „számottevő megszorító intézkedésekre” jövőre már nem lesz szükség. A reáljövedelmekkel kapcsolatban Veres úgy fogalmazott: az idén lakossági reáljövedelem-csökkenésre volt szükség, jövőre azonban 0–0,5 százalékos reálbér-emelkedés következhet be, tehát nem ér majd többet a fizetésünk. A várható elbocsátásokat illetően a pénzügyminiszter azt közölte, hogy az ideihez hasonló mértékű létszámleépítés jövőre már nem lesz indokolt a közszférában. Noha a végkielégítésekre így az ideinél kevesebb pénzt kíván tartalékolni a Pénzügyminisztérium (PM), a büdzsé tartaléka jövőre összességében emelkedni fog.
Veres közlése szerint a költségvetés sarokszámairól csak később hoz döntést a kabinet, ám arra a kérdésre, hogy melyik minisztérium jár jól, illetve rosszul jövőre a pénzfelosztás tekintetében, úgy reagált, hogy „mindegyik tárca jól jár”. Az államadóssággal kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta, hogy az adósság jövőre szinten marad, ám „a hitelesség javulása miatt” 2008-ban már az adósság kamatterheinek csökkenésére lehet számítani.
Miközben a pénzügyminiszter a sikeres konszolidáció eredményének tulajdonította a 2008-as büdzsé számait, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke mélyülő gazdasági és szociális válságról beszélt. A PM által kedden közzétett jövő évi növekedési, inflációs és hiányszámokat Varga Mihály úgy értékelte, hogy a 2008-as esztendő büdzséje a szociális válság jegyében íródott, hiszen a tavalyi és az idei megszorítások után jövőre újabbak lépnek életbe. Ezek közé sorolható például a tandíj, és a nyugdíjszámítás is kedvezőtlenebbé válik. A növekvő államadósság kapcsán a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiteltelen gazdaságpolitika miatt az utóbbi másfél évben csaknem 400 milliárd forinttal emelkedett az adósság kamatterhe, ami plusz 40 ezer forintot rótt minden egyes állampolgárra. Idén eddig 8 százalék felett volt az infláció mértéke, ami 7,5 százalékos munkanélküliséggel párosult, s a megszorítások ellenére még mindig nálunk a legmagasabb az államháztartási hiány a 27 tagú Európai Unióban. A Fidesz alelnöke úgy vélte: a kormányzati ígéretekkel szemben a lakosság még nincs túl a nehezén, az eddig nyilvánosságra került adatokból pedig nem látható, a kormány milyen kiutat keres a jelenlegi helyzetből.