Kidolgozatlan a dugódíj ötlete

Demszky Gábor pálfordulásról tett tanúbizonyságot, amikor az európai mobilitási hét megnyitóján bejelentette, hogy 2010-től dugódíjat lehetne szedni a fővárosba behajtó autósoktól. A főpolgármester korábban nemcsak a dugódíjat ellenezte, de éveken át a mobilitási hét és az autómentes nap megrendezését is megakadályozta Budapesten. A Levegő Munkacsoport szerint százmilliárd forintos fejlesztésnek kell megelőznie a díjszedés bevezetését. Szombaton a fővárosban és sok magyar nagyvárosban is felvonulásra készülnek a kerékpárosok.

Havonta megtartják a világ kerékpárosai a Critical Mass (kritikus tömeg) elnevezésű megmozdulásukat. Mi évente csak kétszer, akkor viszont több tízezer ember vesz részt, így a miénk az egyik legnagyobb felvonulás – mondta el kérdésünkre Kürti Gábor, a Critical Mass hazai főszervezője. Az autómentes napon a világ 432 városában vonulnak majd föl a kerekesek. A rendezvényhez idén Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Eger, Kaposvár, Baja, Vác és Orosháza is csatlakozik.
Demszky pálfordulása
Szerte a világon e napon arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a motorizáció mennyi kárt okoz a városlakóknak és maguknak a városoknak is. A szmog és a zaj számtalan betegség forrása, a roppant forgalom következtében pedig nemcsak az utak, hanem az ingatlanok állapota is romlik. A fővárosban szombaton, a Pázmány Péter sétányról indulnak, délután négykor. Ugyancsak szombaton az Andrássy úton környezetvédelmi újdonságok, technológiák ismerhetők meg, emellett koncertek szórakoztatják majd a kerékpárra pattanókat.
Nagy utat tett meg a Critical Mass felvonulás, amelyet öt évvel ezelőtt Budapest rendőrkapitánya még betiltott, mondván, az autómentes napon a megmozdulás zavarja a forgalmat. De pár éve még Demszky Gábor is a rendezvény ellen foglalt állást. Mint arról lapunk beszámolt, hét éve elutasította a főváros kapcsolódását az eseményhez, mert úgy vélte, Budapesten elképzelhetetlen, hogy akár egyetlen napra is kitiltsák vagy jelentősen korlátozzák az autósforgalmat. Egy évvel később úgy nyilatkozott: Budapest büdzséjéből hiányzik az a százmillió forint, amelyből finanszírozható volna az autómentes nap. A 2004-es autómentes nap programjait pedig a főváros áttette vasárnapra, hogy az esemény ne akadályozza az autósokat.
Ilyen előzmények után az európai mobilitás hét keretében múlt vasárnap Demszky bejelentette: 2010-től dugódíjat fizettetne az autósokkal, amennyiben átlépik a város közigazgatási határát. Ezzel nemcsak az őt hallgatókat, de még a szakértőket is meglepte. Mert ugyan egyes európai nagyvárosokban már korábban bevezették az útdíj e formáját, ám külföldön csak a belvárosokat védik ily módon.
Budapesten többször szóba került már a dugódíj esetleges bevezetésének lehetősége, ám konkrét vizsgálatok, felmérések mindeddig nem születtek. Legutóbb Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő tett rá javaslatot. Dancs Gábor, a városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottság SZDSZ-es tagja szerint különböző modellek készültek arra vonatkozóan, hol szedjék majd a díjat. Ennek során szóba került a közigazgatási határ mellett a város belső része ugyanúgy, mint a Duna-hidak. Dancs úgy véli, a főpolgármester kijelentése csupán arra vonatkozott, hogy tágabb értelemben a leendő útdíjfizető kapuk lehetnek akár a közigazgatási határon is.
A kiköltözők adója?
Demszky ötlete számos kérdést fölvet. Egyrészt a terv megvalósítására a feltételek ma nem adottak: az
M0-s autópálya még nincs kész, hiányoznak a nagy kapacitású P + R parkolók; a HÉV-szerelvények elavultak és ritkán járnak, s végül: a felszíni és földalatti közlekedés is alapos fejlesztésre szorul. További gond, hogy ha valaki az ország egyik feléből a másikba szeretne eljutni, akkor is be kell jönnie Budapestre, ha nem akar. Ezenkívül nemcsak Budapestre, hanem Budapestről is érkezik – nem is csekély – autóáradat az agglomerációba, ezért fölmerül a kérdés: az átmenő forgalomtól fuldokló Szentendre, Érd vagy Gödöllő is szedjen a jövőben útdíjat? Az mindenesetre Demszky mellett szól, hogy az elmúlt években sok tízezer ember költözött ki a fővárosból az agglomerációba, akik nap mint nap továbbra is bejárnak Budapestre, használják a fővárosi infrastruktúrát, adót viszont nem fizetnek érte.
– Demszky Gábor szokása szerint csak blöfföl, miközben a közlekedők különböző csoportját szembefordítja egymással – véli Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője lapunknak elmondta: nem lehet komolyan venni Demszky Gábor bejelentését akkor, amikor a BKV a járatok ritkítását tervezi. Magát az ötletet értelmes várospolitikai lépésnek tartaná, ha megvolnának hozzá a szükséges feltételek. Ezek közé sorolta a belvárosi villamosvonalak visszaépítését, a troli- és buszjáratok sűrítését, és kerékpárutak kialakítását. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint sem adottak jelenleg a feltételek, de megteremthetők, így még a Demszky Gábor által prognosztizált 2010-es kezdet is tartható. – Százmilliárd forintból meg lehetne teremteni a dugódíj szedésének feltételeit, ám ehhez a buszpark fejlesztésére, védett buszsávokra és programozott jelzőlámparendszerre volna szükség – tette hozzá.
Váltás politikai számításból
Megállapítható tehát, hogy Demszky Gábor éles fordulatot vett a zöld- közlekedéssel kapcsolatban. Tavaly Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: Demszky több mint másfél évtizeden át pártolta az autósforgalmat, ám megérezhette, hogy álláspontja a jövőre nézve nem kifizetődő. Így vélekedik Lukács András is, aki úgy gondolja: a főpolgármester bizonyára értesült arról, hogy Londonban, miután bevezették a dugódíjat, utcahosszal nyert a polgármester.