Nemzeti működésképtelenség

Jövő hét kedden derül ki, hogy az új, egységes vagyonkezelő szervezet tanácsába kiket jelöl a miniszterelnök – jelentette ki Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Ekkor lép érvénybe ugyanis az új vagyontörvény, amelynek értelmében létrejön a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ám ez az év végéig gyakorlatilag működésképtelen lesz.

Dékány Lóránt
2007. 09. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenleg Magyarországon senki nem tudja, mennyit ér az állami vagyon – mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, hozzátéve, hogy a tízezer- milliárd forint névértéken nyilvántartott vagyon piaci értéke ennél ma már lényegesen nagyobb. Az új vagyontörvény értelmében azonban elkezdődik ennek a felmérése, amint létrejön az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) alapjain a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., vagyis hivatalosan kedden.
Ám a jövő hét második napján aligha fog még működni az egységes vagyonkezelő, mivel a jogszabály szerint csak ezen a napon tehet javaslatot az MNV-t irányító héttagú tanács tagjaira és elnökére a kormányfő, akiket azután még Sólyom László köztársasági elnöknek ki is kell neveznie. Tátrai közölte, egyelőre még azt sem tudni, melyik épületben fog működni az MNV, csak az biztos, hogy jó néhány emberrel kevesebbet foglalkoztat majd, mint a jogelőd három szervezet. Az ÁPV-nél, a KVI-nél és az NFA-nál jelenleg mintegy hatszáz fő dolgozik, a tervek szerint ennek a jövőben csak a kétharmadára lesz szükség. Amíg működőképessé nem válik az MNV – aminek 2008. január 1-jéig be kell következnie –, a korábbi három vagyonkezelő vezetői bizonyos esetekben hozhatnak döntéseket, így folyamatos marad az ügyvezetés.
A szakállamtitkár kitért arra is, hogy bár a tartós állami tulajdont tartalmazó listáról jó pár vállalat lekerült, nincs konkrét privatizációs szándék. Kiemelte, a vagyontörvény lehetőséget biztosít az Országgyűlésnek arra, hogy egy-egy vagyonelemet eladhatatlanná nyilvánítson, ám elmondása szerint erre egyelőre nincs kormányzati terv. – Az első év átmeneti időszak lesz, az egységesülő vagyonkezelés még nem lesz olcsóbb, mint most – jegyezte meg. Hangsúlyozta, az MNV-ben nem lesz semmiféle hierarchia a három korábbi vagyonkezelő között, egyik sem lesz „erősebb a másiknál”.
Ehhez képest azt már lehet tudni – mint arról korábban beszámoltunk –, hogy Nagy János, az ÁPV Zrt. igazgatótanácsának nemrégiben kinevezett elnöke az MNV tanácsának elnöke is lesz. Nagy János lapunknak elmondta, bár várhatóan kedden hallgatja meg őt a parlament mezőgazdasági, gazdasági és költségvetési bizottsága az új szervezet vezetői pozíciójának betöltéséhez, őt még hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogyan zajlik majd az átalakulás folyamata.
A vagyontörvény kapcsán az ellenzék a szociális válság továbbmélyüléséről beszél. – A parlament kormánypárti többsége által elfogadott törvény lehetővé teszi számos közszolgáltatást nyújtó társaság privatizálását, így várhatóan emelkedni fog a víz és az energia ára, s nőni fognak a postai díjak tarifái is – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője utalva arra, hogy kikerült a tartós állami tulajdonból a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta 25 százalékos részesedése, valamint az öt regionális víziközműcég.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.