Goldschmied József külhoni magyar kultúrával foglalkozó népművelő-művelődésszervezőként a fővárosi önkormányzattól 1996-ban megkapta a feladatot, hogy külhoni magyar tizenéveseket vendégül lásson a millecentenáriumi ünnepségek idején. Öt szomszédos országból meghívtak kétszáz fiatalt a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójára. Először csak egyszeri alkalomról volt szó, de olyan kapcsolatokra sikerült szert tenni határon innen és túl, hogy idén, a tizenkettedik találkozón már tizennyolc állam hétszáz magyar ifja látogatott el az anyaországi rendezvényre. Ezeket a fesztiválokat Goldschmied eleinte a fővárosi önkormányzatban lévő irodájából szervezte, 2003-ban aztán a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Közhasznú Társaság szárnyai alatt megalakult az önálló Égtájak Iroda, amely évről évre segédkezik abban, hogy az ifjúsági találkozókon egymásra találjanak németországi és felvidéki, vagy baltikumi és vajdasági magyarok. Ráadásul már nem csupán Budapesten szerveznek ilyen többnapos rendezvényt, hanem különböző Kárpát-medencei régiókban is. Ebben az esztendőben Égtájak Művészeti Találkozót tartottak Kárpátalján és Székelyföldön is, méghozzá úgy, hogy az ifjúsági találkozó vendégeinek több mint harmada részt vesz az év mindegyik programjában. A találkozókon tematikus foglalkozásokat tartanak; ugyanakkor minden esztendőben bemutatkozik egy régió a többiek előtt, idén például a szlovéniai muravidékiek kedveskedtek kiállítással, filmvetítéssel, előadásokkal és gasztronómiai bemutatóval. Az Égtájak Iroda működésének pontosan ilyesmi a lényege: az együttlét, az érték és az összefogás. Az elmúlt tizenegy-tizenkét évben több tízezer kapcsolat alakult ki ilyen módon, hallhatjuk, ami biztató a következő generációkat és a magyar– magyar viszonyrendszert illetően.
Az Égtájak önkormányzati és állami pénzekből gazdálkodik, így felvetettük: mégis hogyan sikerül az irodának immár a negyedik kormányzati ciklus alatt eredményesen működnie? Goldschmied József közölte: fővárosi kezdeményezésként a Horn-érában nem volt gond a támogatással, az Orbán-kormány idején szintén zökkenőmentesen tudtak működni az állami pénzeknek köszönhetően; mivel minden esztendőben foglalkoznak valamilyen jeles évfordulóval, ezért rokonszenvvel figyelték a tevékenységüket a különböző színezetű kabinetek. Azért a 2002 és 2006 közötti ciklusban voltak bizonyos nehézségeik, de ismét könnyebben boldogulnak, mivel az utóbbi években sem a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), sem a kulturális tárca támogatása nem volt olyan jelentős, mint az idén, állítja a programigazgató. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek sorozata amúgy 1998-tól örvendezteti meg a fővárosiakat, most ősszel pedig a színházi estek tizedik évadja kezdődik. A külhoni magyar színészek tehát folyamatosan meg tudják mutatni magukat az anyaországi nézők előtt, ráadásul a szomszédos államok magyar művészei vérfrissítést hoznak az anyaországi színházi élet számára. Az Égtájak munkatársainak különböző szolgáltatásait is sokan igénybe veszik: határon túli magyar partnereiket próbálják összehozni egymással, és utóbbiak megannyi pályázatát is segítik lebonyolítani.
Ciklusokon átívelő szakmai munkájuk elismerését jelenti, hogy megkapták a megbízást a MeH-től a Biennále – Külhoni magyarok kulturális fesztiválja megrendezésére, hallhatjuk Goldschmied Józseftől, mire felvetjük: a seregszemle alapgondolatát eredetileg azután ötlötte ki az első Gyurcsány-kormány, hogy a 2004. december 5-i népszavazást megelőző kampányban a nemre, illetve a távolmaradásra buzdított, tehát a kabinet részéről szépségtapasz kétévenként biennálét rendezni a határon túli magyarok főszereplésével…
– Az én feladatom és szívügyem: színvonalas kulturális rendezvényekkel szolgálni a magyar–magyar kapcsolatokat, ráadásul egy ilyen típusú és léptékű programmal mondhatni a rendszerváltás óta adós az anyaországi társadalom. Munkatársaimmal nem törődünk a napi politikával, és a párthovatartozással is csak annyiban, hogy próbálunk paritásos alapon megnyerni magunknak, illetve közös ügyeinknek támogatókat – hangsúlyozta a programigazgató. Szerinte az „égtájasok” határon túli viszonylatban is pártatlanok kívánnak maradni. A gazdasági szféra is elismeri az iroda erőfeszítéseit, ugyanis az ifjúsági találkozók költségeinek több mint a felét cégek biztosítják, holott olyan rendezvényekről van szó, amelyeknek az eszmei értéke a reklámértéküknél sokkal jelentősebb. Idén viszonylag „normális” keretből, a hagyományos rendezvényt tekintve mintegy 80 millió forintból tudnak gazdálkodni, azonban az ősz végén a szlovéniai Muravidéken megrendezendő Égtájak Művészeti Találkozóra még nem kaptak pénzt.
A Biennále megszervezésével viszont megbízta őket a MeH: olyan koncepcióval álltak elő, amelynek az a lényege, hogy a kortárs külhoni magyar kultúrából minél többet meg lehessen mutatni a lehető legszélesebb hazai közönség előtt. A válogatásban Goldschmiedék segítségére van a határon túli magyar szakemberekből álló művészeti tanácsuk. Amolyan bevezető programként megjelentek az Égtájak Fesztivállal a Művészetek Völgyében (Taliándörögdön), méghozzá külhoni magyar színházi és zenei attrakciókkal. Augusztus 18. és 20. között pedig a pesti belvárosi alsó rakparton a határon túli magyarok könnyűzenei fesztiválját rendezték meg, már a Biennále részeként. E program második felvonásaként szeptember 25. és október 13. között kortárs összművészeti fesztivált szerveznek Budapesten és néhány vidéki városban. Az érdeklődők filmeket, dzsessz és komolyzenei koncerteket, színházi előadásokat, kiállításokat tekinthetnek meg a különböző helyszíneken. A programsorozatról hírt adnak majd a legnépszerűbb programújságokban, szórólapjaikkal pedig találkozhatunk a színházakban, művelődési és oktatási intézményekben.
Készenléti Rendőrség
Lopott autóval kapták el a kamaszt, jogsija sem volt
