Újabb szlovák igen Benes dekrétumaira

A szlovák parlament elfogadta a nacionalista és idegengyűlölő Szlovák Nemzeti Párt határozati javaslatát, amely kimondja, a kollektív bűnösség elve alapján kialakult jogi és tulajdoni viszonyok sérthetetlenek.

Hónapok óta érezhető volt, hogy a kisebbségi és emberi jogi kérdésekben a kormánykoalíción belül a Szlovák Nemzeti Párt diktál, és nem érvényes Robert Fico kormányfő nemzetközi porondon is vállalt kötelezettsége, miszerint kormányzása idején a kisebbségek helyzetén nem rontanak, hanem marad a status quo. Ma kiderült, a magyarfóbia az ellenzéki szlovák pártokat is elvakítja – nyilatkozta Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja alelnöke azt követően, hogy a szlovák törvényhozásban a jelen lévő 141 képviselőből 120-an támogatták azt a határozattervezetet, amelyet Ján Slotáék dolgoztak ki és terjesztettek a törvényhozás elé, és gyakorlatilag újra kollektív bűnösöknek nyilvánítja a szlovákiai magyarságot. A határozat kimondja, a benesi dekrétumok és az azokat törvényerőre emelő Szlovák Nemzeti Tanács jogszabályai Szlovákia jogrendjének részét képezik, s az azok alapján kialakult jog- és tulajdonviszonyok megkérdőjelezhetetlenek és változtathatatlanok.
*
A határozat ugyan kimondja, hogy ezek alapján ma már nem keletkezhetnek „új viszonyok”, de azt már nem szögezi le, hogy a szlovák parlament hatályon kívül helyezi azokat, csak azt, hogy „nincsenek használatban”. Ez viszont – a szlovák jogászok egy része szerint is – azt jelenti, hogy az államigazgatástól és a törvényhozástól függetlenül kizárólag a bíróságokon múlik, hogy bizonyos esetekben mégis „életre keltsék” a kollektív bűnösség elvét tartalmazó jogszabályokat, és a szerint járjanak el, például egy konfiskált vagyonról folyó tulajdonjogi vitában.
A határozat egy történelmi hazugságra épül, nevezetesen azt mondja ki, hogy a szlovákiai magyarság teljes jogfosztására, vagyonának elkobzására, iskoláik és intézményeik bezárására, csehországi deportálására, valamint a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményre a potsdami konferencián született megállapodás alapján került sor. Hiába figyelmeztette a szlovák parlamentet Berényi József, az MKP általános elnökhelyettese, hogy Potsdamban visszautasították a csehszlovák diplomácia erre vonatkozó igényeit, csak annyit ért el, hogy Eduard Kukan volt külügyminiszter javaslatára a határozat bevezetőjébe bekerült egy mondat, amely szerint a szlovák törvényhozás elítéli a kollektív bűnösség elvének alkalmazását. „Ezzel azonban csak a dokumentum ellentmondásosságát sikerült hangsúlyozniuk a szlovák képviselőknek” – mondta lapunknak Bárdos Gyula. „Mert ezt a mondatot követi a kialakult jog- és tulajdonviszonyok megerősítése, a határozat indoklásában pedig benne maradt egy olyan rész is, amely azt próbálja bizonygatni, hogy a benesi dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács 1945–46-ban meghozott törvényei nem is alkalmazzák a kollektív bűnösség elvét. Az MKP frakcióvezetője reméli, „Brüsszel nem hagyja szó nélkül e szégyenletes döntést”.

Tiltakozás. A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a szlovák parlament félremagyarázhatatlanul és egyértelműen a kollektív bűnösség elvét erősítette meg – nyilatkozta megdöbbenéssel a lépésről Németh Zsolt, a párt külügyi kabinetjének vezetője. A Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezi, hogy a kormány hívja haza jelentéstételre a pozsonyi nagykövetet. Csak este adott ki nyilatkozatot Gyurcsány Ferenc, amely szerint kormánya elutasítja a kollektív bűnösség elvét és sajnálatosnak, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák lépést.