Ankara offenzívában

Máshogy aligha elképzelhető egységbe forrasztotta a hadsereget és a kormányzatot Törökországban a demokrata többségű washingtoni képviselőház külügyi bizottságának az örmény népirtásról szóló határozata. A kormány tegnap kért parlamenti felhatalmazást az Észak-Irak elleni katonai beavatkozáshoz.

A szeparatista Kurd Munkapárt (PKK) észak-iraki támaszpontjai elleni beavatkozáshoz a török vezérkar hosszú idő óta követeli az engedélyt, amit a kormány mindeddig megtagadott. A bizottsági határozat után azonban Recep Tayyip Erdogan török kormányfő éles hangot ütött meg, amikor azt mondta, kerül, amibe kerül, országa vállalja a kurdok elleni észak-iraki akció nemzetközi következményeit. Cemil Cicek kormányszóvivő a tegnap kért felhatalmazás ellenére reményét fejezte ki, hogy magára a beavatkozásra nem kerül sor. A parlament várhatóan holnap dönt a felhatalmazásról, amely – ha megszavazzák – egy évre jogosítja fel a hadsereget arra, hogy támadásokat indítson a PKK ellen.
A lapunk által megkérdezett Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő ennek kapcsán hangsúlyozta: bár Bagdad nyilván mindent megtesz, hogy megállítsa az offenzívára irányuló török törekvéseket, ha ez mégis bekövetkezik, az alapvetően nem befolyásolja Irak és Törökország kapcsolatát – Ankara ugyanis mindig saját előnyére használja ki az Irakon belül húzódó síita–szunnita–kurd ellentéteket. Emlékeztetett, hogy a török hadsereg korábban is rendszeresen hajtott végre Irakba átnyúló támadásokat – még Szaddám Huszein diktatúrája alatt is. Mint mondta, bár a külügyi bizottsági határozat árnyékot vet Ankara és Washington stratégiai kapcsolatára, egyik fél sem akarja felborítani a szövetséget.
A túlzott ellenreakcióktól a Fehér Ház is óva inti fő régióbeli partnerét. Szombaton váratlan látogatásra Ankarába érkezett Dan Fried európai ügyekért felelős washingtoni államtitkár, azzal a nem titkolt üzenettel, hogy a Fehér Ház mindent megtett a bizottsági határozat megakadályozásáért, így Ankara ne büntesse a döntést.