Elismerés a piac tervezéséért

Az amerikai Leonid Hurwitz, Eric Maskin és Roger Myerson megosztva kapták idén a közgazdasági Nobel-díjat azon munkájuk elismeréseként, amely elsősorban a piac szereplőinek mozgását és annak törvényszerűségeit kutatta.

2007. 10. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oroszországi születésű, 90 éves Hurwitz a valaha élt legidősebb Nobel-díj-nyertes: az általa még a hetvenes évek elején kifejlesztett elmélet eredetileg azt kutatja, hogy a piacok milyen körülmények között működnek optimálisan. A Minnesotai Egyetem nyugalmazott professzora matematikai és közgazdasági modellezésen alapuló elméletén egy másik Nobel-díjas tudóssal együtt már az ötvenes évek óta dolgozott, eredményeiket Maskin és Myerson professzorok később külön-külön is továbbfejlesztették.
Az eredetileg tulajdonképpen játékelméleten alapuló kutatás lényege, hogy a piac szereplői milyen működő kereskedelmi rendszerben mozognak, és az ezt érintő információcsere és az érdekek egybeesésének folyamatai milyen törvényszerűségeket mutatnak. A kutatások eredményeit a választási rendszerek kidolgozásától az árverésekig több szektorban is fel lehet használni, és az optimális piaci szabályozók kialakításánál is segíthet. A három kutató azt is vizsgálta, miként lehet a lehető legjobb mechanizmust megtalálni olyan célok elérésére, mint például a társadalmi jólét vagy a magánprofit növelése.
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a díjazottak meghatározó szerepet játszottak a politikatudományok és a közgazdaságtan több területén is. A Hurwitz által kidolgozott tételt Roger Myerson professzor, a Chicagói Egyetem tanára a választási rendszerekre is alkalmazta, valamint a vásárlók és beszállítók közötti információáramlás piactorzító hatásait elemezte.
Eric Maskin, a princetoni kutatóintézet munkatársa a piaci versenyre ható szabályzókat kutatva fejlesztette tovább a hurwitzi elméleteket, különös tekintettel a globális felmelegedés problémáira. A „mechanizmustervezés elmélete” az érdekcsoportok közötti, szinte bármilyen vetélkedés elemzésekor is hasznosítható: célja a maximális és az eredeti cél szempontjából a legigazságosabb eredmény megteremtése. A kutatók azt vizsgálták, a vállalatok hogyan versenyeznek egymással a valóságban, és ehhez hogyan viszonyulnak a piaci szabályzórendszerek.
A tízmillió svéd korona (274 millió forint) összegű díjat eredetileg nem Alfred Nobel vegyész és üzletember hozta létre, hanem a svéd központi bank alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulóján. Az elismeréseket a svéd akadémia ítéli oda, a díj elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel közgazdaság-tudományi emlékdíja. Az eddigi 61 díjazott közül 47 amerikai állampolgár volt, magyar születésű közgazdász utoljára 1994-ben részesült hasonló elismerésben. Ekkor John C. Harsanyi (Harsányi János) a játékelmélet terén kidolgozott elemzésekért kapott megosztott Nobel-díjat. Alfred Nobel végakarata szerint eredetileg orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke Nobel-díjakat alapítottak, amiket először 1901-ben osztottak ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.