Az oroszországi születésű, 90 éves Hurwitz a valaha élt legidősebb Nobel-díj-nyertes: az általa még a hetvenes évek elején kifejlesztett elmélet eredetileg azt kutatja, hogy a piacok milyen körülmények között működnek optimálisan. A Minnesotai Egyetem nyugalmazott professzora matematikai és közgazdasági modellezésen alapuló elméletén egy másik Nobel-díjas tudóssal együtt már az ötvenes évek óta dolgozott, eredményeiket Maskin és Myerson professzorok később külön-külön is továbbfejlesztették.
Az eredetileg tulajdonképpen játékelméleten alapuló kutatás lényege, hogy a piac szereplői milyen működő kereskedelmi rendszerben mozognak, és az ezt érintő információcsere és az érdekek egybeesésének folyamatai milyen törvényszerűségeket mutatnak. A kutatások eredményeit a választási rendszerek kidolgozásától az árverésekig több szektorban is fel lehet használni, és az optimális piaci szabályozók kialakításánál is segíthet. A három kutató azt is vizsgálta, miként lehet a lehető legjobb mechanizmust megtalálni olyan célok elérésére, mint például a társadalmi jólét vagy a magánprofit növelése.
A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a díjazottak meghatározó szerepet játszottak a politikatudományok és a közgazdaságtan több területén is. A Hurwitz által kidolgozott tételt Roger Myerson professzor, a Chicagói Egyetem tanára a választási rendszerekre is alkalmazta, valamint a vásárlók és beszállítók közötti információáramlás piactorzító hatásait elemezte.
Eric Maskin, a princetoni kutatóintézet munkatársa a piaci versenyre ható szabályzókat kutatva fejlesztette tovább a hurwitzi elméleteket, különös tekintettel a globális felmelegedés problémáira. A „mechanizmustervezés elmélete” az érdekcsoportok közötti, szinte bármilyen vetélkedés elemzésekor is hasznosítható: célja a maximális és az eredeti cél szempontjából a legigazságosabb eredmény megteremtése. A kutatók azt vizsgálták, a vállalatok hogyan versenyeznek egymással a valóságban, és ehhez hogyan viszonyulnak a piaci szabályzórendszerek.
A tízmillió svéd korona (274 millió forint) összegű díjat eredetileg nem Alfred Nobel vegyész és üzletember hozta létre, hanem a svéd központi bank alapította 1968-ban, fennállásának 300. évfordulóján. Az elismeréseket a svéd akadémia ítéli oda, a díj elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel közgazdaság-tudományi emlékdíja. Az eddigi 61 díjazott közül 47 amerikai állampolgár volt, magyar születésű közgazdász utoljára 1994-ben részesült hasonló elismerésben. Ekkor John C. Harsanyi (Harsányi János) a játékelmélet terén kidolgozott elemzésekért kapott megosztott Nobel-díjat. Alfred Nobel végakarata szerint eredetileg orvosi, fizikai, kémiai, irodalmi és béke Nobel-díjakat alapítottak, amiket először 1901-ben osztottak ki.
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
