Gyanús földpályázat

Pályázatot írtak ki a Bábolna Zrt. szendrői gazdasága 5600 hektáros földterületének értékesítésére. Görcsös Ferenc, a Magosz Borsod megyei elnöke az Edelényben tegnap tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ez a pályázati kiírás a Nemzeti Földalapról szóló törvény arculcsapása.

Rendkívül visszataszító események zajlanak szeptember 10-e óta, amikor elfogadta a parlament az új vagyontörvényt – hívta fel a figyelmet Molnár Oszkár, Edelény polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő. Rámutatott, ennek szellemében az egész ország vagyona eladhatóvá válik, ráadásul a törvény kihirdetésével a Nemzeti Földalap, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság s az ÁPV Zrt. jogilag összeolvad. Egyelőre nincs törvényes szervezet – tette hozzá –, így joghézag miatt nem lehetne pályázatot kiírni állami földek értékesítésére.
Mezei Attila, a Magosz Borsod megyei elnökhelyettese úgy véli, az eladásról szóló kiírás jogszerűtlen, sérti ugyanis a térség gazdálkodóinak törvényben előírt elővásárlási jogát. Hozzátette, nagy a sietség, pedig nem volna szabad elkapkodni a termőföldek eladását, s éppen a köztársasági elnök szavaival élt, aki azt hangoztatta a múlt héten Tomoron, hogy a Cserehát lakossága a megélhetését csak a mezőgazdaságra alapozhatja. Mindazonáltal úgy tűnik, a vagyonkezelő szervek figyelmen kívül hagyják a vidék érdekeit, hiszen ha nem így lenne, akkor a gazdáknak kínálták volna fel azt az 5600 hektár szendrői földterületet, amit egyelőre ismeretlen pályázó szeretne megszerezni.
Eközben négy szendrői gazda elmondta, szerintük a Magosz felháborodása nem véletlen, ugyanis a közel 6000 hektárnyi földterületet a helybeliek is szívesen művelnék, de bizonyára hiába pályáztak volna, nem nyernének. Mint mondták, a pályázati feltételeket eleve úgy határozták meg, hogy csak nagyon tőkeerős személyek juthassanak hozzá az értékes vagyonhoz. Felvetették a lehetőséget, miszerint előre kitervelték az eladás körülményeit, miután számukra érdekes módon, éppen akkor építik a szerencsi bioerőművet, amikor a köztudottan energiafűre alapozott áramtermeléshez legalább 15 ezer hektárnyi területről szállítanának alapanyagot a Cserehátról az MSZP közeli cég által megépítendő erőműhöz.
Görcsös Ferenc mint megyei mezőgazdasági érdekvédelmi vezető nem kommentálta a gazdák felvetését, ugyanakkor elmondta, valóban legalább hatkamionnyi szalmát és energiafüvet használnak majd fel óránként a Sólyom László által gigantikusnak nevezett szerencsi bioerőműben. Amennyiben – tette hozzá – a felháborodott termelők tézise beigazolódik, akkor elmondható: valóban rossz a szeptember 10-én elfogadott vagyontörvény. Hozzátette, egyetért azzal az állami szándékkal, hogy földterülethez juthassanak az állattenyésztő gazdák, de a Magosz ezt nem tulajdonba adással, hanem a Nemzeti Földalap kezelésében szereplő földterület bérbeadásával oldaná meg. Így elkerülhetővé válna, hogy az állattenyésztés elsorvasztása után a földek külföldi jogi személyek tulajdonába kerüljenek.