Óriási felháborodást keltett Szlovákiában, Magyarországon és az Európai Unió tagállamaiban egyaránt, hogy Sátoraljaújhely tőszomszédságában, az államhatártól mintegy 10 kilométerre fekvő Tőketerebesen széntüzelésű hőerőművet építenének egy cseh befektetői csoport közreműködésével. Miközben a környezetvédelem fontosságáról beszélnek a szakemberek egész Európában, addig északi szomszédaink tervének megvalósítása esetén súlyos ökológiai károk keletkeznének az objektum vonzáskörzetében, de leginkább a Zemplénben, valamint a világörökség részét képező Tokaj-hegyalján, ahol az uralkodó észak–északkeleti széljárás miatt különösen nagy veszély keletkezne. Szamosvölgyi Péter úgy véli, a szlovák kormány igyekszik félrevezetni a közvéleményt, a hőerőmű üzemeltetéséről szóló hatástanulmány ugyanis egyrészt tele van ellentmondásokkal, másrészt pedig nem fordították magyarra azokat a részeket, amelyek a lehetséges veszélyekről szólnak. Tőketerebesen, valamint Északkelet-Magyarország kéttucatnyi településén aláírásgyűjtésbe kezdtek a lakosság tiltakozásának kinyilvánítása céljából, ám úgy tűnik, a mintegy negyvenezer szlovák és magyar állampolgár akarata nem számít.
Energetikai lobbi a háttérben?
Juraj Selecky, a szlovákiai tiltakozók egyik képviselője elmondta: Tőketerebes polgármestere egyetértésével a harmincezer lelkes szlovák város képviselő-testületi szakbizottsága úgy határozott, nem támogatja a 163 méter magas kéménnyel, ötven évvel ezelőtt alkalmazott építési technológiával tervezett széntüzelésű hőerőmű megépítését, és nem fogadják el azt a hatástanulmányt sem, amelyet a cseh beruházó készíttetett. Ennek hallatán Magyarországon akár fel is lehetne lélegezni – tette hozzá –, csakhogy Szlovákia szakminisztériuma elviekben felülírhatja a helyi döntést. Ha a tárca úgy határoz: hozzájárul az erőmű megépítéséhez, akkor újból a testület elé kerül az ügy, és ebben a szituációban már az építési engedély kiadásáról kell a tőketerebesi önkormányzatnak döntenie.
Szabó Máté, a sátoraljaújhelyi önkormányzat főtanácsosa úgy érzi, egyfajta időhúzásról lehet szó a határ túloldalán, hiszen még nem dőlt el semmi. Hatalmas lobbit lehet a háttérben sejteni – jegyezte meg –, a befektetői csoport ugyanis egy nagy energetikai vállalat Csehországban, ráadásul a szlovák vasúttársaságnak szintén jól jönne a beruházás, miután a szenet vagonokban szállítanák a helyszínre. Szabó Máté úgy véli, amíg véglegesen ki nem mondják Pozsonyban, hogy nem lehet erőművet építeni Tőketerebesen, addig minden eszközzel tiltakozni kell a magyar oldalon. A főtanácsadó közölte: a magyar–szlovák határ menti Sátoraljaújhely önkormányzata arra kérte a térség összes polgármesterét, hogy az elkészült tiltakozó nyilatkozatokat lássák el saját fejlécükkel, írják alá, s küldjék el a magyar és szlovák környezetvédelmi minisztériumnak. Ez megtörtént, válasz azonban nem érkezett.
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere – Hörcsik Richárd zempléni fideszes országgyűlési képviselővel összefogva – az európai uniós jogi normák figyelembevételével próbálja megakadályozni Tőketerebes önkormányzatának esetlegesen lakosságellenes döntését, éppen ezért mutatott rá Fodor Gábornak írt levelében a közel kétszáz oldalas hatástanulmány hibáira, trükkösen félrevezető mondataira, amely helyenként nincs magyar nyelvre lefordítva.
Az Új Energetikai Forrás (NEZ Trebisov) elnevezésű projekt alábbi hiányosságaira, félrevezető szándékára hívja fel a magyar tárcavezető figyelmét Újhely polgármestere: a 111. oldalon olvasható lektori bejegyzés alapján például nem készült el a fordítása azoknak a fejezeteknek, amelyek alapján az olvasó következtetni tudna az erőmű üzemeltetéséből fakadó környezeti hatásokra. Az erőmű közvetlen környezetében tapasztalható gondok valószínűséggel – ha kisebb mértékben is, de – jelentkezni fognak a tágabb környezetben, így az államhatár magyar oldalán is. A le nem fordított fejezetek egyik címe: „A vízviszonyokra gyakorolt hatások”, s ez a vízminőségre, vízjárásra, lefolyási viszonyokra, vízkészletekre gyakorolt károkozásra utal.
A 119., 120. oldalon szintén lektori bejegyzés alapján: többek között nincs lefordítva a monitorozásra és a tervelemzésre vonatkozó javaslatról szóló fejezet. A 7. oldal hetedik bekezdésében említett csúcstechnológia nincs részletezve sehol az anyagban. Csak utalások történnek a működtetésre, ám nem tudni, a számítások valójában milyen berendezésekre, illetve mi alapján készültek. Például azt sem tudni, hogy konkrétan milyen típusú kazánt kívánnak alkalmazni, vagy éppen milyen szennyezőanyag-leválasztást alkalmaznának. A hatástanulmány sehol nem foglalkozik a határon átnyúló hatásokkal, különös tekintettel a Natura 2000-es, illetve a világörökségi helyszínekre, egyebek mellett Tokaj-Hegyaljára. A külön közzétett levegőtisztaságra vonatkozó szakvéleménynek az a megállapítása, hogy a tanulmány készítője semmilyen figyelmet nem fordított annak vizsgálatára, vajon a lehetséges tőketerebesi helyszín közelében, a Magyar Köztársaság területén milyen hatásai lehetnek az erőműnek. A Trebisovtól légvonalban néhány kilométerre lévő zempléni erdők csaknem kilencven százalékban részei a Natura 2000-es hálózatnak, számos kiemelt madárvédelmi terület található itt, emellett nem említi a tokaj-hegyaljai borvidéket – sem annak magyar, sem szlovák részét –, amelynek termőterületeire az uralkodó szélirány miatt bizonyosan negatív hatással lesz az erőmű, amennyiben megépül. Szabó Máté kiemelte: az anyag nem tér ki arra, hogy a zsiliprendszer és a 26 Celsius-fok körüli szennyvíz, amelyet az Ondavába, a 3,6 millió, illetve a Trnávkába, a 151 ezer köbméter éves vízhozamú patakba engednek majd, milyen hatással lesz a Bodrog élővilágára, ahová mindkét vízfolyás ömlik. A Bodrogközben, Bodrogzugban számos európai ritkaságnak számító madárfaj él, az ökoszisztéma megbomlása pedig végső soron ezeket is veszélyezteti. Arról sem esik szó az anyagban, hogy az említett különböző iszapos, átmosásos technológiák miatt a vízbe kerülő kumulálódott nehézfémek, nyomelemek milyen hatással lesznek a táplálékláncra és az emberi populációra.
Holdbéli tájjá változhat 25-30 hektár
A sátoraljaújhelyi polgármester leveléből kiderül: nem részletezi az anyag a szükséges szénhidrogén-származék-tárolók kiépítésének technológiáját sem, nem tudni, milyen biztonsági intézkedések történnek majd az esetleges szivárgások, balesetek elkerülése érdekében. Nem esik szó arról sem, hogy az erőműtől három kilométerre kijelölendő hulladéklerakót, amely negyven évig biztosítaná a keletkező melléktermékek depóját, hová jelölnék ki, s milyen megoldást alkalmaznának az éves szinten négymillió tonna hamu és por szóródásának megakadályozására. A határ menti magyar város vezetője állítja: legalább 25-30 hektáros terület változhat majd holdbéli tájjá az erőmű működése miatt. Arra is csak burkolt utalások történnek, hogy a ledepózandó melléktermékekben olyan anyagok dúsulnak fel, mint például a higany, az antimon, az arzén, a kadmium, amelyek erősen toxikusak, és egyebek mellett szív- és veseelégtelenséget, magas vérnyomást okoznak. De említhetjük a stronciumot is, amelynek 90-es izotópja radioaktív, az urán szintén az. Összességében elmondható, a tanulmány, illetve annak publikált része nem ad részletes és megnyugtató válaszokat a magyarországi esetleges környezetszennyezés problémájára.
Bármennyire is kérte az itt élő lakosság, hogy a magyar környezetvédelmi minisztérium a világörökségi helyszínek és a Natura 2000-es területek miatt szorgalmazza egy objektív hatástanulmány elkészítését, ez nem történt meg, mi több: próbálják titokban tartani a kelet-szlovákiai terveket. Szabó Máté és Szamosvölgyi Péter azt mondja, érthetetlen a magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozzáállása. Horváth Balázs főosztályvezető elutasította azt a kérést, hogy a szlovák nyelvű fejezetekről a szakminisztérium tisztességes fordítást kérjen vagy készítsen, és azokat szintén tegyék közzé.
Fodor Gábor is bekeményített
Hétfőn azonban a miniszter határozott véleményt fogalmazott meg közleményében. Eszerint Fodor Gábor nem tartja elfogadhatónak a Tőketerebesre tervezett széntüzelésű hőerőmű környezeti hatástanulmányát. Az anyag ugyanis nem mutatja be megfelelően a levegőszennyezés hatását, ökológiai és vízvédelmi szempontból pedig egyáltalán nem vizsgálja a határon átterjedő hatásokat. Az elküldött hivatalos álláspontjában ezért a magyar fél pótlólagos elemzéseket kér az illetékes szlovák hatóságtól – olvasható a közleményben.
Fodor határozott érdekérvényesítést ígér Tőketerebes ügyében. Ismert: a miniszter augusztus 16-án hivatalosan is jelezte Szlovákiának, hogy a várhatóan az országhatáron átterjedő környezeti hatás miatt Magyarország az espoói egyezmény alapján be kíván kapcsolódni a környezeti hatásvizsgálati eljárásba. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közzétette honlapján a szlovák hatásvizsgálat dokumentumait, amelyre hat észrevétel érkezett. A hivatalos magyar állásponttal együtt a tárca ezeket is eljuttatta az illetékes szlovák hatóságnak. A magyar szaktárca az anyag egyik legnagyobb hiányosságának nevezi, hogy az égetési maradékokkal foglalkozó részek csak érintőlegesen foglalkoznak a salak és pernye további kezelésével, ez alapján pedig nem ítélhetők meg azok talajra és felszín alatti vizekre gyakorolt hatásai. A hivatalos magyar álláspont benyújtását közmeghallgatás és konzultáció követi. A szlovák hatóságoknak mérlegelniük kell a magyar lakosság véleményét és a hivatalos magyar álláspontot, Magyarországnak azonban nincs vétójoga az ügyben – közölte a miniszter.
Eközben Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő, Sárospatak polgármestere állította: minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a szénerőmű megépítését, a beruházás esetleges kivitelezése ugyanis totálisan leértékelné zempléni választókerületét, ahová a turisták mindig szívesen jöttek, s jönnek. Nyilván nem a szlovák–magyar vita, hanem a táj varázsa, a tiszta levegő, a nyugalom vonzza ide őket.
Készenléti Rendőrség
Lopott autóval kapták el a kamaszt, jogsija sem volt
