Ezek az aggályok Magyarországgal kapcsolatban ugyanúgy felmerülnek, mint a többi NATO-tagországgal kapcsolatosan – közölte az AI egy jelentésben. A dokumentumban adatok vannak arról, hogy miként adtak át a NATO vezetése alatt álló Nemzetközi Biztonsági Erők (ISAF) fegyveres erői – elsősorban belgák, britek, kanadaiak, dánok, hollandok és norvégok – fogvatartottakat a Nemzetbiztonsági Igazgatóság (NDS), az afganisztáni hírszerzés számára, amely kínzást vagy más megalázó bánásmódot alkalmazott velük szemben. Az AI arra szólítja fel az ISAF-ban részt vevő országokat, hogy függesszék fel ezt a gyakorlatot, az afgán kormányt pedig olyan intézkedésekre sürgetik, amelyek átláthatóvá teszik a foglyok helyzetét.
„Elvittek minket az NDS kandahári fogolytáborába… A hátamat és főleg a vesémet fémkábellel verték… Fémrudat helyeztek a megláncolt karom és térdem alá, a plafonon lévő kampóra akasztottak, aztán folyamatosan vertek. Körülbelül egy órán át lógtam ilyen helyzetben, és elveszítettem az eszméletemet” – olvasható az egyik áldozattal készült interjú az Amnesty jelentésében.
Az emberi jogi szervezet magyarországi szekciója felszólította Szekeres Imre honvédelmi minisztert – emlékeztetve a magyar csapatok létszámának növelésére tett ígéretére –, hogy vállaljon arra is kötelezettséget: magyar katonák nem adnak át afgán foglyokat afgán hatóságoknak, ahol kínzásnak vannak kitéve. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, ahol arra a kérdésünkre, miszerint az afganisztáni magyar misszió kezdete óta történt-e őrizetbe vétel, illetve foglyok átadása a helyi hatóságoknak, egyértelmű nemmel válaszoltak.
Lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrás úgy nyilatkozott: mivel Magyarországnak „harcoló alakulata” nincs Afganisztánban, ezért a harcérintkezési szabályok szerint maguk nem is ejthetnek foglyot; incidens esetén biztosítaniuk kell a helyszínt (meg kell akadályozniuk a gyanúsítottat a menekülésben), és értesíteniük kell az afgán hatóságokat, akik eljárhatnak az illetővel szemben. Forrásunk szerint azonban „ha így megy tovább” (az északi szektor romló biztonságára, különösen a 75 áldozatot követelő múlt keddi baglani merényletre tekintettel), akkor Magyarországnak holland és brit mintára olyan egyezményt kell kötnie az afgán hatóságokkal, amely lehetővé teszi gyanús személyek őrizetbe vételét, majd átadását a helyi szerveknek. Információink szerint egy ilyen megállapodás már előkészítés alatt van.
Lapunk érdeklődésére a Kormányszóvivői Iroda azt közölte: a magyar kormánynak nincs tudomása arról, hogy az afgán hatóságok az emberi jogokat sértő módon bánnának foglyaikkal.
ebéd
Harapófogóba kerülhet a vendéglátás
