Magyarország 2008. január elsejétől valamennyi szakképesítéssel rendelkező román állampolgár előtt megnyitja munkaerőpiacát – jelentette be tegnap Gyurcsány Ferenc kormányfő a román és a magyar kabinet Nagyszebenben tartott együttes ülésén. A miniszterelnök károsnak nevezte az erdélyi magyarság érdek-képviseleti egységének „megbontására” irányuló törekvéseket.
Magyarországnak nem voltak félelmei a román állampolgárok munkavállalásával szemben – válaszolta lapunknak Nagyszebenben Kiss Péter kancelláriaminiszter, miután a magyar és a román kormány harmadik együttes ülésén döntés született arról, hogy a szakképesítéssel rendelkező román állampolgárok a jövő évtől szabadon hozzáférhetnek a magyar munkaerőpiachoz. Kérdésünkre, miszerint a bejelentett nyitás annak tulajdonítható-e, hogy a baloldali kormánynak és az MSZP-nek elmúltak a 2004-es népszavazás során a 23 millió román munkavállalóról hangoztatott aggodalmai, a szocialista politikus közölte: kormánya általában a munkaerőpiac liberalizálásának híve, ezen belül a magyar nemzeti érdekeket is érvényesíteni kívánja. A sorrendben harmadik Európa kulturális fővárosa egyik négycsillagos szállodájában rendezett közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc a másfél hét múlva esedékes romániai európai parlamenti választások kapcsán úgy vélte: az erdélyi magyarság egységének megbontása a brüszszeli képviselet ellehetetlenítéséhez vezet. „Rossz szemmel nézzük azt a folyamatot, amelyben az a legfontosabb, miként lehetne megosztani ezt a közösséget” – hangzott a kormányfő nyilvánvalóan a független EP-jelölt Tőkés Lászlónak címzett bírálata. Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő megállapította: a két ország kapcsolatában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek, ezzel egy időben azonban sem a kisebbségi törvénytervezet elhúzódása, sem a Sapientia Tudományegyetem közös finanszírozása kapcsán nem tudott konkrétumokkal szolgálni.
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását