Tüntető, sztrájkoló franciák

Európa-szerte sztrájkolnak a munkavállalók a magasabb bérekért és a jobb életminőségért. Jelenleg a legnagyobb megmozdulások Franciaországban vannak.
Több százezer közalkalmazott csatlakozott tegnap a hetedik napja sztrájkoló francia tömegközlekedési dolgozókhoz, így a Franciaországot megbénító közlekedési káosz mellett tegnap a legtöbb iskolában szünetelt a tanítás, a napilapokat nem lehetett kapni az újságárusoknál, illetve a kórházak sem működtek teljes létszámmal. Országszerte tüntetések voltak. Mindeközben Párizsban óránként legfeljebb egy-két metró járt, és a körgyűrűkön 200-300 km-es dugókban várakoztak az autósok. A vonatoknak csupán a fele közlekedett, míg a párizsi tömegközeledésnek csak húsz százaléka üzemelt. A párizsi repülőterekről a járatok 30-45 perces késéssel indultak.
Miközben a francia vasúttársaság dolgozóinak 26, a Párizsi Tömegközlekedési Dolgozók 19 százaléka folytatta tegnap a sztrájkot, addig a hozzájuk csatlakozott közalkalmazottak valamennyi szakszervezete sztrájkot hirdetett tegnapra. A tanárok mintegy 65 százaléka vett részt a megmozdulásban, de a sztrájk érintette a kórházakat, a postákat, az adó- és vámhivatalokat és a meteorológiai szolgálatot, valamint sztrájkba léptek a nemzeti bank szakszervezetei is.
A tömegközeledési szakszervezetek az állami vállatok kedvezményes nyugdíjrendszerének megszüntetése ellen tiltakoznak. Míg a magánszektorban dolgozó 18 millió francia negyven évig fizeti a nyugdíjjárulékot, a speciális nyugdíjrendszerhez tartozó félmillió munkavállaló (a vasutasok mellett az energiaszektorban dolgozók, a képviselők, a tengerészek, a közjegyzők és a kiemelt művészeti közintézmények – így az Opera vagy a Comédie Francaise – dolgozói) átlagosan 37,5 évig. A kormányzat ez utóbbiak kivételes helyzetét kívánja megszüntetni. Az 5,2 millió francia közalkalmazott eközben a jövőre tervezett 23 ezres létszámleépítés ellen tiltakozott, valamint fizetésemelést követeltek vásárlóerejük csökkenése miatt.
Francois Fillon miniszterelnök tegnap megismételte, hogy nem fog engedni, hiszen a kormány a reformok megvalósításához kapott felhatalmazást a választóktól. A kormány az 1995-ben elindított, de akkor a háromhetes sztrájk miatt visszavont reformokat 2012-ig kívánja végrehajtani. Párizs szerint Franciaországnak napi 400 millió euróba kerül a sztrájk. A francia sajtó szerint Nicolas Sarkozy májusi beiktatása óta ez a legnagyobb sztrájksorozat a köztársasági elnök által meghirdetett reformok ellen.
S ha mindez nem elég, folytatódnak a 85 francia egyetem felén is a felsőoktatási intézmények autonómiáját előíró törvény elleni megmozdulások, 28-at elfoglalva tartanak a tiltakozók. A bírók és ügyvédek pedig november 29-re hirdettek sztrájkot, ők a bíróságok átszervezése ellen kívánnak tiltakozni.