Állami prés a mozgássérülteken is

Válaszra sem méltatták a szaktárcák a kétszázezres tagságú Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségét (MEOSZ), amely arra kért garanciát, hogy helyzetük nem romlik tovább a megszorítások utáni átalakításokkal. A legnagyobb érdekképviseletnek számító, 104 szervezetet magába foglaló MEOSZ jelenleg egy főre számítva 720 forintos állami támogatást kap évente.

A fogyatékossággal élő, az átlagosnál alacsonyabb fizetőképességgel, ugyanakkor nagyobb ellátási szükségletekkel rendelkező emberek ne kerülhessenek hátrányba sem a járulékfizetés, sem az ellátások mennyisége és színvonala tekintetében az egészségügyi rendszer átalakítása után – áll a Mozgássérültek Országos Szövetségének (MEOSZ) levelében, amelyet az érintett tárcák mind a mai napig még csak válaszra sem méltattak. A kétszázezer tagot számláló szervezet közleménye kívánalomként leszögezi: az új egészségügyi ellátórendszer teremtse meg a szolidaritási elv érvényesülését úgy, hogy a fogyatékos emberek ellátási igényei azonos színvonalon, azonos elvek alapján, kiszámíthatóan legyenek biztosítva.
– Az állam meghatározó részvételét tartósan garantálni kell, ennek érdekében annak részbeni vagy teljes megszüntetése kizárólag kétharmados törvénnyel legyen lehetséges – kéri a MEOSZ, amely jelenleg tagonként 720 forintos támogatást kap az államtól egy évre.
Szakály József, a 104 szervezetet tömörítő MEOSZ főtitkára lapunknak nyilatkozva elmondta: nem tudják, hogy a nagyobb ellátási igényű mozgássérültek vajon honnan fogják kigazdálkodni a több-biztosítós modell pluszköltségeit, mert „egy fogyatékosnak – állapotából következően – sokkal több egészségügyi kiadása lesz, mint egy járó, látó, halló embernek”.
– A mozgássérülteknek is nagyon nagy szükségük van minden forintra – reagált az érdekképviselet főtitkára a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) azon döntésére, amely nem támogatja a mozgássérültek útdíjhasználatának eltörlését. Emlékezetes, a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottsága hétfői ülésén a tárca azzal indokolta az ellenzéki javaslat elutasítását, hogy „az útpénztárnak nagy szüksége van minden bevételre”. Szakály József a döntéssel kapcsolatban megjegyezte: a múlt évben több olyan, a mozgássérülteket hátrányosan érintő rendeletet is hoztak, amelyekről előzetesen nem egyeztettek az érdekképviseletekkel. Példaként a gépjárműadó-kedvezmények megkurtítását, a literenként mindössze 21 forintra csökkentett benzin-hozzájárulást és az autóvásárlási támogatások erős korlátozását említette.
– A 30 ezer forintos rokkantnyugdíj és a körülbelül 23 ezer forintos fogyatékossági támogatásból meglehetősen nehezen fizethető ki az autópálya-matrica – hangsúlyozta a főtitkár. Leszögezte: a kórházak összevonásával, illetve az ágyszámcsökkentésekkel egyre távolabbra kell utazniuk a mozgássérülteknek a megfelelő orvosi ellátásért. – Így természetesen növekszik azoknak a köre is, akik kénytelenek kifizetni a több ezer forintos útdíj-hozzájárulást ebből a szerény havi összegből – tette hozzá Szakály, aki csak abban ért egyet a GKM-mel, hogy valóban minden fillér bevétel számít.
– Nem adományozásokra és segélyekre van szükségünk, hanem olyan támogatási rendszerre, amely a hátrányokat kompenzálja annak érdekében, hogy a mozgássérültek is meg tudják fizetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek az esélyegyenlőséghez szükségesek – mondta a főtitkár. A GKM sem tegnap, sem mai lapzártánkig nem volt hajlandó kommentálni az útdíjhasználati könnyítést megtagadó döntését.