Csak a kabinet presztízse számított?

A Gyurcsány-kormány az utóbbi másfél évben igencsak megkérdőjeleződött nemzetközi elismertségét erősítendő verte keresztül az Országgyűlésen a lisszaboni szerződés ratifikálását – hangsúlyozta tegnap lapunknak Kelemen András, a Fidesz képviselője.

Kelemen András közölte, hogy vasárnap délután a parlament honlapjáról ő sem tudta letölteni a több száz oldalas dokumentumot, ami nem véletlen, ugyanis még a Külügyminisztérium sem tette közzé a pontos fordítást. – Akár egy évünk is lett volna a ratifikálásra, az iszonyatos kapkodásból semmilyen nyeresége nem származott az országnak. Ahogy a szavazás előtt is elmondtam, így nem lett volna szabad megerősíteni a lisszaboni szerződést, ám a Fidesz rendkívül nehéz helyzetbe került – nyomatékosította az ellenzéki honatya, emlékeztetve arra, hogy az ellenzéki szövetség népszavazási kezdeményezéséről a ratifikáció után kellett döntenie a Háznak. – Így a kormányoldal zsarolhatott minket, ám olyan horderejű kérdésről volt szó, hogy nem szabadott volna engednünk – vélekedett Kelemen, aki szerint nem lehetett volna elfogadni egy olyan normaszöveget, amelyet a képviselők nem ismerhettek meg. – Sőt, ha belenézhettünk volna időben, akkor is konzultálnunk kellett volna szakértőkkel a különböző passzusok értelmezési lehetőségeiről – hallhattuk a képviselőtől, aki úgy látja, sok nyitott kérdés maradt, mint például a nemzetállami ivóvíz-stratégia vagy a más állam által kiszabott büntetések hazai végrehajtása.
Tegnap egyébként az Európai Néppárt tagszervezeteinek frakcióvezetői konferenciáján Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője ugyanakkor kifejtette, hogy a lisszaboni szerződés egyik legfontosabb jellemzője az Európai Unió demokratikus karakterének az erősítése.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnapi évzáró sajtótájékoztatóján a dokumentum ratifikálását nem kívánta kommentálni, azt azonban közölte, hogy véleménye szerint a szavazati arány önmagáért beszél.
A lisszaboni szerződést a múlt héten írták alá a tagországok állam-, illetve kormányfői. A dokumentum azután léphet életbe, hogy valamennyi tagállam, valamint az Európai Parlament is megerősíti. A ratifikációs eljárás ezúttal csak Írországban jelent népszavazást – ott ugyanis ez alkotmányos kötelezettség –, a többi államban a törvényhozás erősíti meg a szöveget.

Vállveregetés Brüsszelből. Gratulálni szeretnék Magyarországnak, amiért első országként hagyta jóvá a lisszaboni szerződést – kezdte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatát, amellyel a magyar törvényhozók buzgalmát dicsérte. Szerinte a szavazás azt jelentette, hogy „a magyarok hatékonyabb, demokratikusabb, átláthatóbb
és erősebb Európai Uniót” támogatnak. Barroso reményét fejezte ki, hogy a többi tagország követi Magyarország példáját. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke szintén „üdvözölte” a „reformszerződés” ratifikálását, „bátorítónak” nevezve, hogy a folyamat ilyen hamar megkezdődött. (L. I.)