Nicolae Ceausescu egykori diktátor grandomán építkezési mániájának továbbéltetésével vádolják az ortodox egyházat Romániában. A görögkeleti felekezet azután került támadások kereszttüzébe, hogy a szeptemberben egyházfővé választott Daniel pátriárka a napokban elhelyezte a román fővárosban a Nemzet Megváltása elnevezésű katedrális alapkövét. A több évtizede tervezett székesegyház megépítésének bírálói elsősorban az épület méreteit és költségeit kifogásolják – nem alaptalanul. Az ortodox patriarkátus elképzelése szerint az ötezer férőhelyes, hagymakupolás templom több mint két hektáron terül el, magassága 114, szélessége pedig nyolcvan méter lesz. A becslések szerint csak az építkezési költségek kétszázmillió euróra rúgnak, és ugyanennyibe kerülnek a díszítőelemnek szánt freskók, ikonok, falfestmények, egyéb egyházi tárgyak is. Ha hozzászámítjuk, hogy ingatlanszakértők szerint több mint háromszázmillió euróra emelkedik annak a tizenegy hektáros földterületnek az értéke, amelyet a román kormány ingyen és bérmentve adott az ortodoxok tulajdonába a katedrális felépítése céljából, akkor kiderül, hogy a várhatóan hét év múlva elkészülő létesítmény összköltsége az átadásig megközelítheti az egymilliárd eurót. Amikor újságírók a minap azzal szembesítették Daniel pátriárkát, hogy a bukaresti futballstadion átépítése és ötvenötezer férőhelyesre bővítése jóval kevesebbe, százhúszmillió euróba kerül, az egyházfő azzal vágott vissza, hogy a Iasiban épülő repülőtér ára viszont borsosabb. „Nem lesz se túl nagy, se túl kicsi. Az embereknek nem kell megijedniük a katedrális gigantikus méreteitől” – szögezte le a nyáron elhunyt Teoctist pátriárka utódja.
Mindez azonban nem változtat az egyház megalomániáját bírálók álláspontján. Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke szerint a katedrális költségének mérlegelése során figyelembe kell venni a többi romániai felekezet hasonló igényeit is. A kolozsvári tudós arra utalt, hogy a bukaresti kormány a telekadományon kívül nemrég tízmillió eurót is folyósított a nagytemplom felépítésére. Más közéleti személyiségek egyenesen a ceausescui megalománia továbbéltetését látják az ortodox katedrálisban, annál is inkább, mivel éppen a volt diktátor által megépíttetett, jelenleg a román parlamentnek otthont adó – különben a Pentagon épületénél is kiterjedtebb – „népház” szomszédságában magasodik majd. Miközben sokak szerint az egyháznak inkább karitatív célokra kellene fordítania a templomra szánt forrásokat, a legplasztikusabban Mircea Dinescu költő fogalmazott: az ortodox egyházfők abban a tévhitben élnek, hogy a Szentléleknek kedvesebb a hőszigetelő nyílászáró a vályogtéglánál. Egyébként a jövő tavaszra tervezett munkálatokat elodázhatja, hogy a katedrálisra kiutalt tizenegy hektáros telekből hármat közel ötven egykori tulajdonos viszszaigényel a román államtól. A romániai ortodox egyház példátlan terjeszkedését egyébként az is bizonyítja, hogy az elmúlt 17 évben jelentős állami támogatással mintegy kétezer görögkeleti templom épült országszerte, miközben például a történelmi magyar egyházak még mindig nem kapták vissza maradéktalanul a kommunizmus idején elkobzott ingatlanaikat. A hagymakupolás expanzió kifejezetten célozza a többségében magyarok lakta vidékeket is: nemrég kiderült, hogy az ortodoxok a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön is templomot építenek maguknak.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés