Nemcsak a közintézményeket kell 2010. január 1-jéig akadálymentessé tenni, hanem a tömegközlekedési eszközöknek is alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személyek biztonságos használatára – rendelkezik az idén módosított, akadálymentesítésről szóló törvény. – A legnagyobb problémát a babakocsival közlekedő édesanyák számára a fővárosban a magas járdapadkák, a sok lépcső és a kevés alacsonypadlós busz jelentik – meséli Papp Edina, a Tegyünk A Világért! Anyák Szövetségének (TAVASZ) egyik szervezője. A TAVASZ tagjainak meglátása szerint Budapesten babakocsival nagyon nehéz, kerekes székkel és két vagy több gyerekkel már fizikai képtelenség közlekedni. Az egyesület álláspontja az, hogy a jelenlegi helyzet szabad mozgásában akadályozza mindazokat, akik egy gyereket, és azokat is, akik egynél több kisgyereket nevelnek. – Szeretnénk elérni, hogy a várostervezésben a továbbiakban vegyék figyelembe a kisgyermekes anyák nehézségeit. A közintézmények megközelítése szinte lehetetlen ma a fővárosban. Ezen szeretnénk változtatni – mondja Papp Edina.
– Nagyon kevés középületben van rámpa, ráadásul jó néhány óvodában és rendelőintézetben is lépcsőn kell felcipelnünk a babakocsit – sorolja tovább a problémákat Fleischer Judit, a szövetség másik szervezője. Az óvodák és a rendelőintézetek azok a középületek, ahova – ha más középületbe nem is – a legtöbb kisgyermekes édesanyának el kell időnként látogatnia. Az ő szemszögükből a legsürgetőbb tehát ezen intézmények akadálymentesítése. Fleischer Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen nehéz helyzetben vannak – hozzá hasonlóan – azok az édesanyák, akik második gyermeküket várják, ám még az első is olyan kicsi, hogy babakocsival kell közlekedni vele.
– Az lenne a célunk, hogy a problémáinkra felhívjuk az emberek figyelmét – folytatja. Nem anyagi jellegű, de a kisgyermekes édesanyák szerint gond az emberek közönyössége. A szövetség tagjai az utastársakban is szeretnék tudatosítani azt, hogy fel- és leszálláskor jól jön az édesanyáknak a segítség.
– A november 27-én délelőtt tartott babakocsis figyelemfelkeltő demonstráció eredménye, hogy többen is jelezték, korábban ezek a problémák nem jutottak az eszükbe, de a tüntetés után már jobban fognak figyelni a babakocsival közlekedő édesanyákra. Fleischer az akciójuk legnagyobb eredményének tartja, hogy új dimenzióját mutatták meg az akadálymentesítés gondjának. – Eddig kizárólag mint egy viszonylag zárt közösség, a kerekes székkel közlekedők problémája volt az akadálymentesítés lassú megvalósulása. A demonstrációnkkal felhívtuk a figyelmet arra, hogy sokkal több ember számára szükséges az akadálymentesítés, mint azt gondolnánk – mondja.
John Emese, a Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, aki magánszemélyként támogatja a kisgyermekes édesanyák törekvéseit, úgy véli, a főváros az akadálymentesítés ügyében annyit tehet, hogy a jövőben csak alacsonypadlós járműveket vásárol, és ahol útfelújítást végeznek, ott már az akadálymentesítés szempontját is figyelembe veszik. Szerinte a teljes akadálymentesítés 2010-es határidejét nemcsak a főváros, de egyetlen magyar város sem fogja teljesíteni, mivel az önkormányzatoknak nincs elég pénzük erre.
A kerekes székesek és a babakocsival közlekedő édesanyák mellett a legtöbb idős embernek is gyakran leküzdhetetlen akadályt jelent egy-egy metrólejáró vagy aluljáró. A fővárosi önkormányzat arra a kérdésünkre, hogy mikor és hogyan tervezik a metrólejárók akadálymentessé tételét, azt a választ adta, hogy az önkormányzat 73 gyalogos aluljáróról gondoskodik, ebből 36-ban kell megoldani az akadálymentesítést. Ennek érdekében az aluljárók akadálymentesítésének lehetőségeit vizsgáló tanulmányt készített el, ám a tanulmánnyal kapcsolatban kiegészítéseket kértek.
Simon Petrának a római jog sem okoz gondot, de az előző idényből ezt nagyon sajnálja
