Jégtelenített északnyugati átjáró?

A legendás északnyugati átjáró a Jeges-tengeren keresztül, Észak-Amerika érintésével, Európa és Ázsia között biztosít tengeri összeköttetést. A globális felmelegedés következtében hamarosan – az év egy részében – teljesen jégmentessé válhat az útvonal. Az átjáró kereskedelmi célú hasznosítása esetén a London–Tokió hajóútvonal nagyjából negyedével rövidülne. Az útvonal megnyitásával mind a dán külbirtok Grönland, mind az északi kanadai területek helyzete jelentősen meg fog változni, így talán az északnyugati átjáró fogja nyújtani az első kézzelfogható bizonyítékot a globális klímaváltozás politikai következményeit tekintve.

Egy amerikai üzletember 1997-ben mindössze hét dollárért vette meg a kanadai Churchill kikötőjének használati jogát; elemzések szerint az eddig elhagyatott dokk hamarosan százmillió dolláros forgalmat bonyolíthat le. A hajóforgalom növekedésével valószínűleg Kanada és Dánia is tekintélyes haszonra fog szert tenni. Az Egyesült Államok és az Európai Unió álláspontja szerint nemzetközi vízi úttá kellene nyilvánítani az északnyugati átjárót, míg Ottawa álláspontja szerint az útvonal Kanadához tartozik. Komoly területi vita elsősorban az Alaszkától északra található, Beaufort-tenger birtoklása körül várható. A tenger, amellett hogy áthalad rajta az északi tengeri útvonal, azért is értékes, mert rendkívül gazdag kőolaj- és földgázkészletek felett helyezkedik el.
Ottawa és Washington vitája még 2005-ben mérgesedett el, amikor egy amerikai atom-tengeralattjáró a kanadai kormány engedélye nélkül haladt át az átjárón. A területi vita egyik oka, hogy az Alaszka és Kanada közötti tengeri határt a Beaufort-tengeren korábban nem állapították meg. A gazdasági előnyökön túl az útvonal ellenőrzése katonai szempontból is fontos lehet, így már Kanada is tervezi haditengerészetének fejlesztését, erősítését. A most bejelentett jégmentes állapot azonban nem azt jelenti, hogy a hajózás számára egész évben használható lesz az átjáró, mert a téli hónapokban továbbra is be fog fagyni a tenger. A tengeri hajóforgalom számára gondot jelent a sarki tél idejére jellemző rendkívül rövid nappal is.
Azt sem lehet tudni, hogy a mostani felmelegedési periódus meddig fog tartani, mivel az északi sarkkör vidékén több, viszonylag jól dokumentálható klímaváltozás ment végbe 1000 után is. Az ezredforduló idején, vagyis a viking expanzió idején Grönland nem véletlenül kapta a „Zöld föld” elnevezést, ekkor a sziget déli részén jóval enyhébb klíma uralkodott. A változás az úgynevezett kis jégkorszak hajnalán, vagyis az 1300-as évek közepén következett be. Grönland éghajlata annyira zorddá vált, hogy a viking telepesek életfeltételei 1500-ra teljesen ellehetetlenültek, így a maradék lakosság éhínség áldozata lett. Az északnyugati átjáró valószínűleg szintén része lesz annak a világpolitikai játszmának, amelynek már az Északi-sark körüli viták során tanúi lehettünk. A felmelegedés hatására az Oroszország északi részén húzódó északkeleti átjárón is megindulhat a rendszeres hajóforgalom, és ez a gazdasági előnyökön túl az orosz flotta mozgásterét is jelentősen növelné. A globális versengés várhatóan a jelenleg semleges Antarktisz körül is erősödni fog a közeljövőben.