Kína élen a hamisításban

Nemzetközi szinten tapasztalható az illegális növényvédő szerek terjedése, s ezalól az Európai Unió sem kivétel. Noha hazánkban a hamisított szerek felhasználása lényegesen alacsonyabb szintű sok uniós tagországban tapasztaltnál, a gyártók Magyarországon is erőteljesebb fellépést sürgetnek e negatív tendenciával szemben.

Becslések szerint az európai piacon megközelítőleg 5-7 százalék a hamisított illegális növényvédő szerek aránya, ami értékben évente 400-500 millió eurót jelent, és növekvő tendenciát mutat – közölte egy tegnapi konferencián Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület főtitkára. Mint mondta, becslések szerint Magyarországon a hamisított szerek aránya 1-2 százalék lehet, miközben az unió 27 tagállamában 5-7 százalékra becsülhető ezek aránya. Rámutatott: a világ egyéb régióiban még rosszabb a helyzet, Kínában például 30, Indiában pedig 20 százalékra tehető az illegális termékek aránya. Az illegális hatóanyagok döntően Ázsiából érkeznek az unió piacára is, mégpedig Indián és Törökországon át, jellemzően Lengyelország érintésével. Az MTI kérdésére Hargitai Ferenc elmondta, hogy a magyarországi növényvédőszer-felhasználás jelenleg közepes mértékűnek tekinthető az unióban. A fejlett ipari országok felhasználásának mértéke két-háromszorosa a hazainak. A főtitkár szerint a növekvő illegális szerek terjedését főként az egyes országok között fennálló áfamérték-különbségek – a lengyel áfa a termékkörre alig három- százalékos –, a kínai vegyipar fejlődése, illetve a termelők versenyképességi gondjaik miatt meglévő árérzékenysége segíti elő. A gyártók, illetve az élelmiszer-biztonság miatt jogosnak nevezte a fogyasztók azon igényét, hogy a hatóságok hathatósan lépjenek fel az ellenőrizetlen növényvédő szerek terjedésével szemben. Véleménye szerint ezt nyilván nagyban nehezíti a hatóságok pénzügyi és humánerőforrás-hiánya. Mindazonáltal – tette hozzá – annak ellenére, hogy ismerik a növényvédelmi hatóság szakigazgatási hivatalba való bevonásával keletkezett hátrányos helyzetét, elvárható, hogy a saját maguk által hozott szabályokat betartsák és betartassák.
Méhn Gábor, a BASF szakértője rávilágítva arra, hogy milyen minimális költség – hektáronként pár száz forintos – megtakarítást érhetnek el a termelők a hamisított termékek használatával, rámutatott arra is, hogy ezzel egy esetleges mérgezési botrány kitörésekor a hazai agrárium 1300 milliárd forintos termelési értékét veszélyeztetik. Mint mondta, a növényvédő szer használata a termelési költségeken belül mintegy 15 százalékos arányt képviselnek. Az illegális szerek alkalmazása pedig legfeljebb 5 százalékos megtakarítást eredményezhetne. A magyar növényvédő szer felhasználási értékét gyártói átadási áron 55 milliárd forintra becsülte, az illegális szerek piacát pedig egymilliárdra, amiből legfeljebb 500 millió forintos extraprofitra tehetnek szert a hamisítók. Vagyis – foglalta össze az elmondottakat – ez azt jelenti, hogy a vidék megélhetését, a fogyasztók bizalmának elvesztését kockáztathatják a termelők legfeljebb egy százaléka alig ötszázalékos költségelőnyért s 500 millió forintért a hamisítók. Mint mondta, ez a legrosszabb ár-érték arány a világon, amiért kockára teszik az 1300 milliárd forintnyi termelési értéket, a biztonságos termelést és megélhetést.