Nyakunkon a génkezeltek?

Hiába a legtöbb tagállam ellenállása, a világkereskedelmi tárgyalásokon az Európai Bizottság által vállaltak értelmében az Európai Uniónak jövő január 11-ig lehetővé kell tennie a genetikailag módosított (GMO) élelmiszerek importját. Brüsszelnek azért van e téren nehéz dolga, mert bár már 2004-ben feloldották a GMO-terményekre vonatkozó forgalmazási tilalmat, sok tagország – köztük hazánk is – egészségügyi és környezetvédelmi okokra hivatkozva mégsem járul hozzá azok fogalmazásához. Fontos, hogy közben ezen genetikailag módosított fajták termesztéséhez a bizottság sem járult hozzá. Legutóbb októberben döntöttek arról, hogy újabb négy GMO-növény előtt nyitják meg az unió piacát, köztük három kukorica- és egy cukorrépafajta vált ezzel tíz évig forgalmazhatóvá. Az Európai Bizottság a közösség élelmiszer-biztonsági hatóságának véleményezésére alapozva hozza meg döntéseit, amelyek nyomán jelenleg már tizenöt fajta genetikailag módosított – többségében kukorica – termék kerülhet forgalomba az unió piacán, egy burgonyafélével kapcsolatban pedig még komoly viták vannak.
A hazai közéletben a GMO-növények ellen legerőteljesebben fellépő Ángyán József fideszes képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy azok hazai megjelenése csak egy szűk gazdasági csoport, illetve az ezeket már évek óta használó amerikai farmerek érdekeit szolgálná. A vita tavaly azt követően lángolt fel, hogy az Európai Bizottság szeptemberben – miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal kifogásokat emelt a magyar szabályozás ellen – tárgyalt arról a csatlakozási védzáradékról, amely lehetővé tette Magyarország számára, hogy tilalommal korlátozza a génmanipulált növények termesztését. A bizottság végül úgy döntött, hogy maradhat a MON810 jelű génkezelt kukoricafajta itthoni termesztését és forgalmazását tiltó védzáradék, ám az unióban több másik génmódosított kukoricafajta engedélyezése már akkor is folyamatban volt. Emiatt szükségessé vált egy úgynevezett koegzisztenciatörvény megalkotása, mely szabályozza a hagyományos és GMO-növények együtt termesztését. Főként a fideszes képviselők által benyújtott módosítások nyomán az agrártárca által tervezettnél sokkal szigorúbb törvény és országgyűlési határozat született, mégpedig ritkán látott ötpárti egyetértéssel. A képviselők reményei szerint e szabályozás határainkon kívül tarthatja a GMO-növényeket. Az ügyben többször nyilatkozó Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is egyértelművé tette, hogy Magyarországra nem hoznak be génmódosított takarmányt még akkor sem, ha nem lenne elegendő a magyar készlet az állatok etetésére. Fenn akarják tartani ugyanis hazánk GMO-mentességét, ugyanis Magyarország Európa második legnagyobb vetőmag-előállítója, a GMO-mentesség ezért gazdasági érdek. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy például a hazánk által importált szója lényegében teljes mértékben génmódosított növényből áll. Emellett tudomásunk szerint a tengerentúli anyavállalattal bíró multinacionális üdítőgyártók némelyike is génmódosított kukoricából származó anyagot használ édesítőnek.
Távol tartani tehát egyre nehezebb e növényeket, már csak azért is, mert északi szomszédunk alig 20-25 kilométerre a határtól termeszti a GMO-kukoricát. Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára elmondása szerint egy területbejáráson személyesen győződhetett meg arról, hogy Bajcs térségében, az Érsekújvár fölötti területeken és Nyitra környékén több száz hektáros területen termesztik a génmódosított kukoricafajtákat. Mint mondta, hazánkban hivatalosan egyelőre nincs GMO-kukorica-termesztés, amely szerinte óriási veszélyt jelentene a csemegekukoricára, illetve a biogazdálkodásra, mivel azok akarva-akaratlanul is keveredhetnek.