Plágium az őszödi elemzés

A Miniszterelnöki Hivatal által ötmillió forintért megrendelt, az őszödi beszéd tálalásáról szóló médiaelemzés elkészítése nem lehetett kemény munka: a 179 oldalas dokumentum tartalma jórészt megegyezik a Gönczöl-bizottság, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület hónapokkal korábban készült jelentésével.

Az őszödi beszéd napvilágra kerülését követő események médiamegjelenéseiről az Országos Rádió és Televízió Testület – állami szervről van szó, tehát közpénzből működik – már azon frissiben, vagyis 2006. szeptember 26-án elkészítette elemzését. E dokumentumban a médiahatóság részletesen taglalta az elektronikus médiában, különösképpen az országos televíziókban és a Hír TV-ben megjelenő híradásokat. Az elemzés a szavak szintjéig, az említett kifejezések taglalásáig is elmegy, részletesen vizsgálja az egyes televíziók szerkesztési, narrációs gyakorlatát, a bejátszott képek elsődleges és másodlagos tartalmait, jelentéseit. Az októberi események kivizsgálására a miniszterelnök által létrehozott Gönczöl-bizottság jelentésében is hosszú elemzés foglalkozik a megjelenésekkel, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének következményeivel és a médiareakciókkal.
A fent említett kettő, szintén közpénzekből elkészíttetett tanulmány tematikájában és tartalmában lényegében megegyezik azzal az elemzéssel, amiért a kancellária most ötmilliót fizetett egy majdhogynem ismeretlen, komoly referenciával nem rendelkező médiafigyelő és -elemző cégnek, az Inno-Res Kht.-nak. Sőt az Inno-Res Kht.-tól rendelt anyag számos helyen nem is titkolja, hogy a Gönczöl-bizottság és a médiahatóság vizsgálataira alapozza megállapításait; vagyis a kancellária több millióért a már rendelkezésére álló anyagok némileg átszerkesztett, ábrákkal és grafikonokkal látványosabbá tett másolatáért fizetett.
*
– Az Inno-Res Innovációs Kutató Kht.-nak a balatonőszödi beszéd médiainterpretálását elemző tanulmánya leíró jellegű, a sajtóorgánumokat értékelő vonatkozásai nincsenek – olvasható ugyanakkor a kht. ügyvezetője, Szirmai Péter által jegyzett tegnapi közleményben. Cser-Palkovics András fideszes képviselő tegnap a Kormányszóvivői Irodán megpróbált betekinteni az őszödi beszéd médiavisszhangjának elemzésével kapcsolatos dokumentumba, ám végül nem olvasta el, mert sérelmezte, hogy az iratot nem viheti magával, illetve az nem kerül fel az internetre.
– Az a gazdaságos megoldás, ha az ilyen munkákat külső cégek végzik el, a csökkentett létszámú kommunikációs stáb pedig a napi feladatokkal foglalkozik – reagált tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő. A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint mennyire tekinthető relevánsnak a tanulmány, hiszen a nézettségi adatok főbb tendenciáinak alakulását tárgyaló részben a Hír TV nem szerepel, miközben az anyagban egyébként összességében éppen a hírcsatornával foglalkoznak a leghangsúlyosabban, Daróczi Dávid azt mondta: „Nem tudom, talán nem volt fontos.”
A Gönczöl-bizottság anyaga a www.gonczolbizottsag.hu internetes oldalon olvasható, a Jelentés címszó alatt. Az ORTT – egyébként lapunk birtokában lévő – elemzésének közzétételéhez a médiahatóság nem járult hozzá, honlapjukon sem olvasható. Vékony Éva, a testület szóvivője szerint ugyanis munkaanyagról van szó, amely adatvédelmi oltalom alatt áll. Az Inno-Res Kht. „tanulmányát” a kancellária egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni, pusztán betekintést engedélyezett egyebek mellett a Magyar Nemzet munkatársának is.

A bűvös ötmillió. Az ötmillió forintos értékhatáron belül maradó kormányzati megbízásokat előszeretettel alkalmazza a kormány. Közpénzből ötmillió-egy forinttól kezdve már csak pályáztatás és a nyertes cég nevének közzététele után adható megbízás egy vállalkozásnak. Az értékhatár alatt viszont lényegében „szabad a gazda”. Lapunk augusztusban közölt tényfeltáró írást arról, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az elmúlt években 600 millió forintot osztott szét sok tucat cég között olyan „szakértői munkák” elvégzésére, amelyek jelentős része állami feladat lett volna. A sok esetben ellenőrizhetetlen munkákra adott megbízásokban egyrészt az volt a közös, hogy mindegyik értéke az ötmillió forintos határ alatt maradt, másrészt jó néhány cég vezetője szoros szálakkal kötődött a szocialistákhoz és/vagy a szabad demokratákhoz. Az Inno-Res Kht. vezetője, Szirmai Péter korábban a szocialista–szabad demokrata kormányzások idején zsíros központi megbízásokat besöprő Szonda Ipsos két vezetőjével, Závecz Tiborral és Levendel Ádámmal a SzondaPhone nevű közös cégükben látta el az ügyvezetői feladatokat.