Alakulata az ön kezdeményezésére csatlakozott az Európai Néppárthoz. EP-listavezetői pozíciója minek tulajdonítható: munkája elismerésének vagy pártja nemzetközi ambícióinak?
– Hozzájárulásommal a párt európai szinten is látványos meneteléssel vált tavaly novemberben a néppárt teljes jogú tagjává. Másrészt védelmi miniszterként tevékenységem jelentős része a kül- és biztonságpolitikai kapcsolatok ápolásából állt: első mandátumom idején Románia még NATO-tag sem volt, a második idején már EU-tagállam lett. Pártom nagy hangsúlyt helyez a brüsszeli képviseletre, amelyet a nemzedékek szolidaritását, valamint a szakértelmet tükröző jelöltlistánk is bizonyít. Sőt miközben mindenki szubszidiaritásról beszél, mi megvalósítjuk ezt: más román pártokkal ellentétben EP-listánk első 17 helyezettje közül mindössze ketten bukarestiek.
– A PD jelenlegi 40 százalékos népszerűsége többek között a volt pártelnök, Traian Basescu közkedveltségének köszönhető. Hosszú távon is hasznos, ha az államfővel azonosítják önöket?
– Traian Basescu négy éven keresztül vezette a PD-t, azelőtt sokáig alelnök volt, neve összeforrt a pártéval. Ez természetes, hiszen ugyanígy a román szociáldemokrata pártot Ion Iliescuval, a Fideszt pedig Orbán Viktorral azonosítják. Mindenképp hasznunkra válik, hiszen Basescu széles körű társadalmi támogatottságnak örvend.
– Belpolitikai és nemzetközi tekintetben milyen jelentőséggel bír, hogy az államfő elítélte a román kommunizmus rémtetteit?
– Basescu véglegesen szakítani akart a múlttal, hiszen sajnos a román politikai osztály és a társadalom egy része körében ma is hallani nosztalgikus hangokat. Holott, ahogyan azt az elnök is megállapította, törvénytelenül működött a kommunista rezsim, hiszen erőszakkal került hatalomra. Ennek a hivatalos szinten kifejezett gesztusnak a lengyel példát kivéve nemigen volt előzménye a volt kommunista országokban. Magyarországon mindez elsősorban az 1956-os forradalom esetében észlelhető.
– Többévi együtt kormányzás után pártja kifejezetten rossz viszonyt ápol az EPP másik romániai tagjával, az RMDSZ-szel, és ennek egyik oka, hogy nem támogatják a kisebbségi törvénytervezet parlamenti elfogadását.
– Nem támogatunk egyetlen törvényt sem, amely Románia egységes, nemzetállami jellegét érinti. Kifejtettük az EPP-ben is, hogy a tervezet nem európai, nem alkalmazható Romániában, így a néppárt Románia belügyének tekinti a kérdést. Számunkra világos, hogy az RMDSZ vezetőinek az elmúlt időszakban tanúsított radikális magatartása a választási kampánnyal, a szövetség és Tőkés László közötti összecsapással magyarázható.
– A PD helyzete sok tekintetben hasonló a Fideszéhez: toronymagas népszerűség, ám ellenzékben. Milyen esély van Romániában jobbközép kormányzásra?
– Egyelőre csak az biztos, hogy a jövő nyáron helyhatósági választások lesznek, ám nem hiszem, hogy sor kerül országos megmérettetésre is. Nagy esély van ugyanis arra, hogy az EP-megmérettetés után a jelenlegi liberális–RMDSZ-kormányhoz társuljanak a szociáldemokraták és a konzervatívok is, és ez a koalíció egészen 2009 márciusáig kitolja a parlamenti választásokat. Ettől függetlenül remélem, mihamarabb jobbközép kormánya lesz Romániának. A siker egyik előjele a PD magas népszerűsége, valamint a baloldal Európa-szerte tapasztalható válsága. A Fidesznek is, pártomnak is érdeke egy olyan együttműködés, amely révén elérjük, hogy mihamarabb mindkét alakulat kormányra kerüljön.
origo.hu
Manfred Weber parancsára ültek Magyar Péter képviselői ukrán zászlós pólóban az Európai Parlamentben
