Szemétkosárban az adóreform

Az érdemi reformok halogatása és a kiadáscsökkentés hiánya miatt 2009-ben sincs lehetőség arra, hogy a lakosságra és a vállalkozásokra nehezedő adóterhek csökkenjenek – derült ki a pénzügyminiszter által tegnap ismertetett tervekből. Veres János már az adóreformot sem tartja lehetségesnek, így az erre vonatkozó kormányzati ígéretekből sem valósul meg semmi.

Nem lesz adóreform 2009-ben, de mélyreható változásokat tervez a kormány – jelentette be Veres János pénzügyminiszter a Napi Gazdaság tegnapi adókonferenciáján, a módosítások mikéntjéről azonban nem árult el részleteket. László Csaba korábbi pénzügyminiszter, a KPMG partnere erre úgy reagált, hogy azért nem szivárgott ki semmi a tervekből, mert vagy példátlan titoktartás mellett dolgozták ki őket, vagy nincs is minek kiszivárognia. Pedig az idő sürget: 2008. január végére ugyanis a koalíciós pártoknak meg kellene egyezniük a 2009-es adóváltoztatásokról.
Néhány elképzelést mindenesetre nyilvánosságra hozott Veres János. Az egyik legfontosabb kérdésnek az élőmunka terheinek csökkentését, vagyis a foglalkoztatói terhek enyhítését nevezte. Azt viszont egyelőre nem látni, honnan teremtenék elő az ehhez szükséges összegeket. Az egyik lehetséges megoldást a fogyasztást terhelő adók, például az áfa emelése jelenthetné. Veres ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy találkozott olyan szakmai javaslattal, amely a 20 százalékos forgalmi adó növelését szorgalmazta, mivel ez az egyik legigazságosabb adónem. A pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte, hogy eddig nem számoltak ezzel a lehetőséggel, mert az a hazai fogyasztás visszaesését eredményezné.
Legjelentősebb változás a vagyoni típusú közterhek területén lehet, az uniós gyakorlathoz képest ugyanis ez az adónem hazánkban a bevételek csekély hányadát adja. Veres János azonban azt is leszögezte, hogy az ingatlanadó mintegy 60 milliárd forintos bevétele távolról sem fedezné az iparűzési adó megszüntetését, mivel ez az adónem 400 milliárd forintos befizetést takar. A szakértők itt azt kifogásolták, hogy a helyi iparűzési adó és az ingatlanadó párhuzamos fizetése túl nagy terhet ró majd a vállalkozásokra. A parlament által elutasított kisadó-összevonásról a pénzügyminiszter elmondta: újra át fogják gondolni ezt a lehetőséget, mivel az egyszerűsítésre mindenképpen szükség van.
Mindeközben Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke bejelentette, hogy a versenyképességi kerekasztal december közepére alakítja ki az adórendszerre vonatkozó végleges álláspontját. Gazdaságkutatók szerint azért nem nyílik lehetőség az adóterhek csökkentésére, mert a költségvetésnek 2009-ben is igen szűk mozgástere lesz. A büdzsé kényszerpályája mögött az érdemi reformok halogatása, illetve a kiadások csökkentésének hiánya áll. E problémára az Állami Számvevőszék a múlt hónapban közzétett jelentésében hívta fel a figyelmet. A számvevők ebben megalapozatlannak neveztek minden olyan elgondolást, amely a 2008-tól 2011-ig terjedő időszakban mérsékelni akarja a GDP-hez mért adóterhet. A magas adóelvonás kényszerét a számvevők a költségvetés helyzetével és a következő négy évben teljesítendő feladatokkal magyarázták.
Mint ismert, a konvergenciaprogram és a koalíciós pártok által idén júliusban aláírt szerződés azt rögzítette, hogy az adócentralizáció 2010-re 37 százalékra csökken le. A múlt hónapban megjelent kormányzati hirdetések emellett azt ígérték, hogy a feketegazdaság visszaszorítása nyomán keletkező pluszbevételek segítségével jelentősen lehet majd mérsékelni az áfát. Az év közben napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok ugyancsak azt helyezték kilátásba, hogy az adófizetői kör szélesítéséből befolyó pénzeket tehermérséklésre fordítja a kabinet. Most úgy tűnik, az ígéretekből semmi sem valósul meg. A büdzsé legfrissebb számai azt mutatják: hiába nőtt az adófizetők száma, az idei adótöbblet legnagyobb részét a kabinet tehercsökkentés helyett a költségvetési szervek megemelkedett kiadásaira és a MÁV tőkepótlására fordította.