Visszás vagyonosodási vizsgálatok

Alkotmányellenes, más jogszabályokat is sért az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatainak jelenlegi gyakorlata. A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke elmondta: az APEH határozataival szemben már több per is folyik, és a bírói döntések várhatóan kikényszerítik az eljárások megváltoztatását.

Az már önmagában érdekes, hogy az adóhatóság általában szja-vizsgálatként indítja meg a vagyonosodási vizsgálatokat – mondta lapunknak a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke. Kovácsné Garami Andrea közölte: a hatóság ilyenkor felszólítja az adózót, hogy az szja-bevallásához kapcsolódó dokumentumokkal jelenjen meg az adóhivatalban. Ám az APEH mindjárt az eljárás kezdetén túl is lép az szja-vizsgálat szabályszerű keretein, mert az idézéshez mellékel egy kérdőívet is. A tizenhat pontos nyomtatvány – amely az adózó vagyoni helyzetét méri fel – vagyonnyilatkozat jellegű, az Alkotmánybíróság 1993-as határozata szerint nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az adószakértő nem ismer olyan rendelkezést, amely a kérdőív tartalmát meghatározná, és az adóhatóságot a nyomtatvány kiküldésére hatalmazná fel.
*
Az APEH a kérdőívben arról érdeklődik, hogy az adózó hány személyt tart el, a családtagok mennyit keresnek, és milyen arányban járulnak hozzá a háztartás költségeihez. A vizsgálat alanyának be kell számolnia a szerencsejáték-nyereményekről és az adott vagy kapott kölcsönről, megnevezve az adóst, a hitelezőt. Az sem közömbös az APEH-nak, hogy a vizsgált személy utazott-e külföldre, vett-e ingatlant, autót, esetleg hajót, netán helikoptert. Ezenfelül éves bontásban kell rögzítenie, hogy a családja mennyit költött ruhára, étkezésre, szórakozásra. Ezeknek a kérdéseknek semmi helyük nem lenne az idézésben megjelölt szja-vizsgálatban.
– A jelenlegi szabályok szerint az APEH-nak először bizonyítania kell, hogy a vizsgált személy megszerzett jövedelme nem áll arányban a kiadásaival – emelte ki az érdekvédelmi szervezet alelnöke. Kovácsné Garami Andrea hangsúlyozta, hogy vagyonosodási vizsgálat csak akkor indítható, ha a magánszemély nem készített adóbevallást, vagy jövedelmének egy részét eltitkolta, és ezt az APEH a rendelkezésére álló adatokból megállapította. Aggályos továbbá az a gyakorlat is, hogy az APEH már az szja-vizsgálat elején megkeresi a hitelintézetet annak érdekében, hogy az küldje el számára az ügyfél bankszámlakivonatait, holott ezt csak később, a vagyonosodási vizsgálatban tehetné meg.
Kovácsné Garami Andrea alkotmányellenesnek ítéli az adózás rendjéről szóló törvény azon szabályát is, mely szerint az adóhatóság csupán okiratot fogad el bizonyítékként. – Ez a rendelkezés a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hiszen indokolatlanul korlátozza az adózó azon lehetőségét, hogy bizonyíthassa igazát – érvelt a szakértő. Eközben viszont az adóhatóságnak számos eszközt biztosít a jogszabály. Az APEH például – a Központi Statisztikai Hivatal létminimum-számításaira hivatkozva – felülbírálhatja az adózó megélhetési költségeiről szóló nyilatkozatát. Ennek következtében pedig adóhiányt is megállapít.
– Az adóhatóság tehát több hibát is elkövet: alkotmányosan aggályos módon kérdőív kitöltésére szólítja fel az adózót, anélkül, hogy erre jogszabály feljogosítaná. Nem hoz határozatot az szja-vizsgálat eredményéről, mielőtt elkezdi a vagyonosodási eljárást, és nem indokolja meg részletesen a vagyongyarapodás vizsgálatának szükségességét sem. A bankszámlakivonatok bekéréséről sokszor nem értesíti az adózót, csak az eljárás végén. Öszszegezve: a jelenlegi szabályok nem adnak módot a vagyonosodási vizsgálat jogszerű lefolytatására, hiszen egy ilyen eljárás nem áll összhangban az alkotmánnyal – vélekedett Garami Andrea.
Az ez évi vagyonosodási vizsgálatok nagy része lezárult, ám az adóhatóság több határozatát is megtámadták a bíróságon. A szakértő közölte: a bírói döntések ismeretében a jogszabályok módosítása várható.