A történelmi egyházak ünnepi üzenetei

A karácsony mélyebb értelemben vett „határnyitás”, mint a schengeni; válaszoljunk Isten Krisztusban adott szeretetére viszontszeretettel – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a történelmi nagy egyházak vezetőinek karácsonyi prédikációiban.

A budapesti Szent István-bazilikában karácsony éjfélkor Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt igyekezett tudatosítani a hívekben: Jézus Krisztus születése óta velünk van egy messiási ország. Ez – amint az esztergom–budapesti érsek homíliájában elhangzott –, annak ellenére igaz, hogy Isten országának a jelenléte még nem nyilvánvaló. Nem tűnt el ugyanis a világból a háború és az igazságtalanság, a cselszövés és a gonosz beszéd. „Mégis: már itt működnek bennünk Isten igazságának és békéjének az erői. Isten országa csendben fejlődik, mint az elvetett mag, lassan járja át a tésztát, mint a kovász, de az idők végén, Krisztus második eljövetelekor megnyilvánul az egész emberiség előtt” – vázolta az üdvterv megvalósulásának fázisait Erdő Péter. A karácsony éjféli mise szentbeszédének súlypontja az a buzdítás volt, hogy a második eljövetelig nekünk, keresztényeknek kell hordozni az emberré lett Isten sugárzó harmóniáját és ajándékozó szeretetét. Mindennek meg kell nyilvánulnia az egyház missziós munkájában is. Ennek kapcsán említette meg Magyarország prímása a katolikus egyház ez év őszi budapesti városmisszióját is.
Azt már az esztergomi bazilikában emelte ki karácsony első napján Erdő bíboros, érsek, hogy a szeretet csak szeretettel viszonozható, tehát viszontszeretettre kell hogy indítson bennünket a betlehemi gyermek. Mint mondta, „mindenkiben fel kell fedeznünk Krisztus arcát, mindenkiben viszont kell szeretnünk őt”.
– Eltompulttá, érzéketlenné váltunk, és már csak a nagy rábeszélőgépet fogadjuk el – jellemezte az elszegényedő magyar „fogyasztói” társadalom állapotát Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni nagytemplomban 25-én tartott ünnepi istentiszteleten. Azt fejtegette prédikációjában: ma nagyon nagy szükségünk van a józanságra, és ezt csak Istentől kaphatjuk meg, legalábbis, ha elkérjük. „Némelyek azt mondják, az idei karácsony legnagyobb ajándéka a schengeni határnyitás – szólt az ünnep profanizálásának egyik jellegzetes példájáról a református püspök. Bölcskei Gusztáv így igazította helyre a fentieket: „A karácsony valóban határnyitás: Isten határtalan irgalmának jele, Jézus születése. Ezért hát fogadjuk be a karácsony titkát, ez a valóságos határnyitás” – fogalmazott.
A nyugati evangélikus egyházkerület püspöke, Ittzés János, aki felekezetének elnök-püspöke is, Győrött azt fejtette ki, a karácsonyi történetben Isten igent mond az örömre és a békességre; Jézus születésének eseményeiből sugárzik az öröm. Mindez azonban csakis úgy realizálható, ha befogadjuk a megváltóról szóló örömhírt. Azzal folytatta Ittzés püspök: a béke útja is Jézus Krisztusban lelhető fel. Az evangélikus püspök-elnök egy karácsonyi nyilatkozatában nem hallgatta el azt a beszédes tényt, hogy „a Bibliát olvasók kevesebbet vannak táppénzen, lelkiismeretesebben töltik munkaidejüket és jóval kevesebb bűntényt követnek el, így statisztikailag kimutathatóan nagyobb hasznot hajtanak az államnak, mint vallásukat nem gyakorló embertársaik”. Ittzés János a távirati irodának elmondta, várakozással tekint a közelgő 2008-ra, amely a történelmi keresztény egyházak szervezésében a Biblia éve lesz. „A Biblia olvasása egyúttal az önpusztítás elutasítását, a család iránti fokozott felelősségvállalást és a nagyobb közösségek, így a nemzet iránti elkötelezettséget is eredményezheti” – jegyezte meg az evangélikus elnök-püspök.