Emelkedhet a diákhitel összege

O K T A T Á SA tandíj idén szeptemberi bevezetésével egy időben várhatóan emelkedik majd a maximálisan felvehető diákhitel összege. A kormányzó SZDSZ is elismeri, hogy erre azért van szükség, mert sok fiatal e nélkül nem tudná fizetni a tandíjat. Arról azonban kevesen beszélnek, hogy a diákhitel súlyos kamatokkal terhelt adósság, visszafizetése akár több mint tíz évig is tarthat, ráadásul semmi nem garantálja, hogy a kölcsönt terhelő kamatok nem emelkednek az egekbe. 

A diákhitel maximálisan felvehető összegének megemelését javasolja az SZDSZ. A kisebbik kormánypárt indítványa szerint szeptembertől az államilag támogatott alapképzésben 10 ezer, a mesterképzésben 15 ezer forinttal nőne a havonta felvehető kölcsön összege, vagyis az előbbi kurzuson a jelenlegi 30 ezer helyett 40, míg a mesterképzésben 45 ezer forinthoz lehetne havonta hozzájutni. A költségtérítéses szakokon a mostani 40 ezer helyett 50 ezer, mesterképzésben 55 ezer forintot lehetne felvenni. A változtatáshoz kormányrendelet-módosításra van szükség, a döntést február–március folyamán hozhatják meg az illetékesek.
Magyar Bálint volt oktatási miniszter, az SZDSZ ügyvivője elismerte: a diákhitel összegének megemelésére azért van szükség, mert félő, hogy a mindenkire vonatkozó tandíj bevezetése sokakat távol tartana a felsőoktatástól. Ha a fiatalok több kölcsönt kapnak, akkor mindenki ki tudja majd fizetni a képzési hozzájárulást. Hozzátette: a diákhitelek törlesztésével eddig nem volt probléma, és a diplomával elérhető keresetek is emelkednek. A liberális szakpolitikus kijelentette: tandíj már évek óta van a felsőoktatásban, hiszen a jelenlegi diákok 40 százaléka költségtérítéses képzésben vesz részt. Hozzátette: a fizetési kötelezettség minden diákra való kiterjesztése feltétlenül szükséges, ám a tandíj jelenleg megállapított összege nem hoz elegendő bevételt.
A Fidesz úgy látja: a SZDSZ javaslata tovább rontja a helyzetet, hiszen a probléma megoldása helyett évtizedekre el akarja adósítani a diákokat. Ágh Péter, a Fidelitas ügyvezető alelnöke kijelentette: a 2006-os választási kampányban az SZDSZ a szocialistákkal karöltve még tagadta, hogy tandíj bevezetésére készülnek, ám hamarosan kiderült, hogy hazudtak a fiataloknak. A tandíj elzárja a főiskolákra, egyetemekre vezető utat a szegényebb családokból származó fiatalok előtt. Innentől kezdve nem a diákok szorgalmán és tehetségén, hanem szüleik pénztárcájának vastagságán múlik, hogy ki tanulhat tovább. Hozzátette: ahelyett, hogy az SZDSZ belátná, milyen károkat okoz a tandíj bevezetése, tovább akarja súlyosbítani a diákok helyzetét azzal, hogy évtizedekre eladósítja őket. Nem a diákhitel felső határának emelése, hanem a tandíj eltörlése jelenti a megoldást a kialakult helyzetre.
Magyar Bálint a diákhitel megemelésére tett javaslatakor arról azonban nem beszélt, hogy a – jelenleg 9,5 százalékos – kamattal terhelt diákhitelt is vissza kell fizetni, ami igen nehéz helyzetbe hozza a kezdő diplomásokat. A Diákhitelközpont internetes oldalán található kalkulátorral könynyen kiszámítható: ha egy tanulmányait idén szeptemberben kezdő egyetemista öt éven át havi harmincezer forint kölcsönt vesz fel, a diploma megszerzése után azonnal dolgozni kezd, és jelenleg nagyon jónak mondható 250 ezer forintos bruttó fizetést kap, és olyan munkahelyet talál, ahol bére minden évben öt százalékkal növekszik, akkor kilenc évig törleszt átlagosan havi 20 ezer forintot. Ha a felvehető hitel összege megemelkedik, akkor a törlesztés ideje évekkel meghosszabbodik.
A diákhitel kamatát illetően egyébként igen súlyos a helyzet, mivel semmi sem garantálja, hogy az nem szökik az egekbe. A kölcsönt még 2001-ben a polgári kormány hozta létre, és a kormányváltásig nem is emelkedett jelentősen az alapkamat fölé a hitel kamata. 2002 után azonban folyamatosan emelkedett a kamat, 2006-ban például négy százalékkal haladta meg az alapkamatot. A Diákhitelközpont mégis azt állítja, ez a legolcsóbb kölcsön. A központ szerint csak közvetve és tompítottan hat az alapkamat változása a kölcsön kamatára. Ennek egyik oka az, hogy csupán évente kétszer: augusztusban és januárban állapítják meg a hitelkamatot az előző fél év adatai alapján, így az csak késleltetve követi a piaci változásokat. Nem magyarázható azonban az utólagos megállapítási módszerrel az, hogy az utóbbi két évben volt olyan szemeszter, amikor csupán 0,7 százalékkal csökkent a kölcsön kamata, miközben a jegybanki alapkamat majdnem három százalékot esett. Orbán Viktor a 2006-os választási kampányban ígéretet tett arra, hogy pártja győzelme esetén törvényben garantálják, a diákhitel kamata legfeljebb fél százalékkal haladhassa meg a mindenkori jegybanki alapkamatot, a szocialisták azonban nem építették be programjukba a javaslatot.
A tandíjnak és a diákhitelnek köszönhetően tehát a frissdiplomások könnyen adósságcsapdába kerülhetnek. Azonnal meg kell kezdeniük a törlesztést, amint kijárták az iskolát, függetlenül attól, hogy van-e munkájuk. A hitelt felvevőknek a kölcsön és a kamat összegét kell visszafizetniük. Az első két évben a kötelező törlesztőrészlet az előző év október 31-én érvényes minimálbér 6 százaléka, a harmadik évtől kezdve pedig az egykori diák két évvel korábbi fizetésének hat százaléka. Idén tehát a törlesztőknek a 2006-os éves jövedelem 6 százalékát kell havi részletekben befizetni. Ha az egykori diák akár egyszer is késve fizet, a központ késedelmi kamatot számít fel. A hátralék naponta nő a késedelmi kamat összegével egészen addig, amíg az adós nem rendezi tartozását. A Diákhitelközpont felmondja a kölcsönszerződést, ha az egykori diák – a 2002. december 31. után kötött megállapodások esetén – több mint 12 hónapnyi részletfizetési törlesztéssel adós marad. Ilyen esetben az adósnak teljes tartozását egy összegben – 8 napon belül – kell megfizetni. Ha a határidő lejár, és nem rendezi tartozását, akkor az APEH veszi át az ügyet.