Itáliában Turner volt a legnépszerűbb

Lassan járj, tovább érsz – tartja a magyar közmondás, amelyet a kultuszminisztérium illetékes osztálya tavaly olyan komolyan vett, hogy több hónapos – majdnem féléves – késés után összegezte az előző évi, azaz 2006-os statisztikát a kiállítások látogatószámáról. Lehetséges, hogy ez az idén is így lesz, ami persze azt is jelenti, hogy az adatok összegzése a következtetések levonását is késlelteti, márpedig a magyar múzeumügy nem egy területén elkelnének a minél gyorsabb intézkedések – ha már az első pillanatban nyilvánvalóan téves döntés, a huszonnégy állami fenntartású múzeumban általánosan érvényes ingyenes múzeumlátogatás visszavonására több mint két évet kellett várni.
Ahogyan az olasz La Reppublica című napilap Arte című művészeti mellékletének példája mutatja, korántsem szükségszerű, hogy több hónapos késéssel derüljön ki, melyek voltak egy-egy időszak leglátogatottabb kiállításai. A lista, amely a napokban jelent meg, a 2007-es év egészéről nyújt áttekintést, s nem egyszerűen azt közli, hányan láttak egy-egy kiállítást az itáliai múzeumokban, kiállítóhelyeken, de közli az átlagos napi látogatószámot is, érzékeltetve a közönség érdeklődésének intenzitását, egy-egy program valódi sikerét.
Meglepő módon nem Rómában vagy Milánóban rendezett kiállítás vezeti a 2007-es olaszországi bemutatók népszerűségi listáját, hanem a Turner és az impresszionisták című tárlat, amelyet Bresciában, a Museo de Santa Giuliában rendeztek. 161 nap alatt 352 415 látogatója volt a kiállításnak, naponta 2189, ami – mint e sorok írója is tanúsíthatja – időnként szinte megközelíthetetlenné tette a bemutatott műveket. Ugyanebben a múzeumban, a Turner-tárlattal egy időben rendezték meg a Mondrian-kiállítást, amely 228 ezer látogatójával (napi átlag 1420) ötödik a listán. A második helyen szerepel az 52. Velencei Biennále, amely öt és fél hónapon át várta az érdeklődőket, akik érkeztek is szép számmal, összesen 319 332-en, ez rekordot jelent a biennálék utolsó huszonöt éves történetében, az 1935-ös napi látogatószám azonban távolról sem nevezhető felülmúlhatatlannak a sok helyszínes kiállításon. Római a harmadik leglátogatottabb tárlat, a Kína, egy birodalom születése (296 ezer látogató, 2180 fős napi átlag), negyedik a firenzei Cézanne-kiállítás (260 858 fő, 1739-as napi átlag), hatodik az ugyancsak Rómában rendezett A csodák Chagallja
(218 984 látogató, 1904-es napi átlag). A leglátogatottabb nápolyi kiállításnak 195 ezer látogatója volt, s szinte azonos volt az érdeklődés a ferrarai szimbolistakiállítás, a velencei Picasso-tárlat és a milánói Tamara de Lempicka-bemutató iránt (160 ezer látogató). Rovereto, Treviso, Arezzo, Urbino, Torino, és még jó néhány város szerepel a 100–150 ezer látogatót vonzó kiállítások listáján. A magyar múzeumok nagy kiállításai egyelőre ugyan csak Budapesten koncentrálódnak, az azonban mindenképpen örvendetes, hogy a Szépművészeti Múzeum Van Gogh-bemutatója Itáliában is magasan a lista élére került volna a maga 483 ezres látogatószámával, a napi több mint ötezer érdeklődővel.