Jól megy a bankoknak

Hiába emelkedik folyamatosan a rossz adósok száma, a hazai bankok minden korábbit felülmúló nyereséget produkálnak – mutatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tegnap közölt jelentése. Az adatok szerint a hazai bankszektor a tavalyi első három negyedévben összesen 340,3 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el, ami 292,4 milliárd forintos adózás utáni eredménynek felel meg. Mindez azt jelenti, hogy a pénzintézetek 2002 óta csaknem megháromszorozták az adózás utáni eredményüket, és nyereség szempontjából változatlanul az elsők között vannak az uniós tagállamok között. Mint ismert, az Európai Központi Bank kimutatása szerint a magyarországi bankok hosszú ideje az egyik legmagasabb tőkearányos nyereséget könyvelhetik el az EU-ban. A pénzintézetek jövedelmezőségének növekedésében továbbra is a hitelezés dinamikus emelkedése játszotta a fő szerepet. A PSZÁF adatsora szerint a bankok nyereségének legnagyobb részét a kamatból származó profit jelentette, hiszen szeptember végén a kamateredmény elérte az 531 milliárd forintot. Ez több mint harminc százalékkal jobb eredmény a tavalyi év azonos időszakához képest. A magas nyereség nem meglepő, miután a magyar bankrendszerben évek óta nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a hitelkamatok és betéti kamatok közötti különbség. A jelenség több okra vezethető vissza, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a lakossági üzletágban a hasonló fejlettségű országokhoz képest hazánkban mindig alacsonyabb volt az árverseny foka. Szakemberek a következő években sem számolnak a hazai bankok jövedelmezőségének csökkenésével, a hitel- és betéti kamatok közötti különbség szűkülését ugyanis akadályozza, hogy a lakossági hitelezés bővülése továbbra sem jár együtt az árverseny jelentős erősödésével.
A PSZÁF tegnap közzétette a lakosság és a vállalkozások hitelfelvételeiről szóló legfrissebb adatsort is, amely mindkét szektor ütemes eladósodását mutatja. A háztartások tavaly november végén összesen 5362 milliárd forinttal tartoztak a hazai pénzintézetek felé, 700 milliárd forinttal többel, mint fél évvel korábban. Legtöbben lakáshitelt törlesztenek, de jelentős a fogyasztási hitelek részesedése is: a lakosság immár 1903 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik ebből a hitelfajtából. Figyelemre méltó, hogy a folyószámlahitelek is folyamatos emelkedést mutatnak. Tavaly november végén a háztartások 262 milliárd forintnyi ilyen kölcsönnel rendelkeztek, 42 milliárddal többel, mint hat hónappal korábban.
Távolról sem ennyire drasztikus mértékű a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások eladósodásának növekedése, ám tény, hogy ez a szektor is egyre több esetben kényszerül hitelfelvételre. Tavaly szeptemberben a PSZÁF 167 ezer cég banki hitelét tartotta számon összesen 3383 milliárd forint értékben. Egy évvel korábban még 15 ezer vállalkozással kevesebb szorult kölcsönre, két évvel korábban pedig 55 ezerrel volt kisebb a céges hiteligénylők tábora.