Kételkednek az egyházak

Súlyos kételyeket ébreszt az egyházakban az a kulturális tárca által sulykolt hurráoptimizmus, amely szerint az új kormányintézkedésekkel „sta-bilizálódhat az egyházi fenntartású oktatási intézmények helyzete”.

Mind a múlt, mind a jövő tekintetében kérdőjelek meredeznek a felekezeti iskolák állami finanszírozása terén – ezt a vélekedést tapasztaltuk egyházi körökben (bár hivatalos nyilatkozatot egyelőre senki nem kíván adni). Ami a hatalmat illeti: Hiller István oktatási tárcájánál látszólag örvendeznek azon, hogy utóbb 7,2 milliárd forintot kellett kifizetni az államkasszából az egyházaknak. Ez az a roppant összeg, amivel a 2006-ról szóló zárszámadási törvénynek megfelelően korrigálták, hogy eredetileg cinikusan alultervezték az egyházi kiegészítő közoktatási támogatásokat arra az esztendőre.
A jelenlegi szaktárcánál található Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, Csepregi András pár napja az MTI-nek azt nyilatkozta: 2008-ban stabilizálódik az egyházi fenntartású oktatási intézmények anyagi helyzete, mert jelentős mértékben nő a nekik juttatott kiegészítő támogatás. Megemlítette, hogy még decemberben megkapták a felekezeti intézményfenntartók az említett korrekciós összeget. Eredményként tüntette fel, hogy ősszel, „menetközben” a parlament a 2007-es költségvetési törvényben meghatározott kiegészítő támogatást is módosította – diákonként 145 ezerről 190 ezer forintra –, az ez évi költségvetésben pedig már 217 ezer forintos kiegészítő normatíva jár az alapnormatíván felül.
Híreink szerint az egyházak nem érzik frenetikus gesztusnak, hogy bizonyos pontokon végre megkapják, ami közszolgálatukért jár. Ellenben keresik a módját, hogy elérjék a 2005-ös évre vonatkozó kiegészítő iskolafinanszírozás felülvizsgálatát, hiszen a 2006-os adatok fényében egyértelmű, hogy az állam már akkor is 3,9 milliárd forinttal alulfinanszírozta az egyházi intézményeket. Informátoraink kiemelik: Csepregi nem szólt arról, hogy a január 1-jétől kötelező, átlagosan 5 százalékos, pedagógusbér-emelés fedezetéül rendelt forrás a nem önkormányzati intézmények számára hozzáférhetetlen.
Az érintettek a finanszírozás jövőjét sem tartják megnyugtatónak. A nyugtalanság „tárgya” az egyházi kiegészítő támogatás számításának módszeréről szóló kormányrendelet tervezete, amely úgy vezetne új szisztémához, hogy negligálja az egyházi oldal szempontjait. Az egyházak egyetértenek azzal az alapelvvel, hogy intézménytípusonként kapjanak annyi kiegészítő támogatást, mint amennyit az önkormányzatok az adott típusú intézményeikre költenek. A tervezet azonban szerintük ennek sem képes megfelelni. Amiatt is aggódnak, hogy a kormány az önkormányzati szférában kiszámíthatatlanul szabályozandó könyvelési gyakorlattól tenné függővé az egyházi oktatás jövőjét. A tervezet ugyanis nem küszöböli ki az ide- vágó bizonytalansági tényezőket, márpedig a kiegészítő támogatás mértékének elve, hogy megegyezzen azzal, amit az önkormányzatok bizonyíthatóan a saját intézményeikre költenek.