Környezetkárosító a gumigyár

Olyan mértékű szennyezés került volna a levegőbe, ami miatt a lakosság komolyan bírált volna minket – indokolja a szlovákiai Kenyhec község polgármestere, miért utasították el az indiai gumigyár jelenleg már Gyöngyösre tervezett beruházását. A Gyurcsány Ferenc által ide csábított cég által kért ár északi szomszédaink szerint vállalhatatlanul nagy volt.

(Pozsony)

A Kassa és a magyar határ között fekvő Kenyhec község, amely mellett Szlovákia egyik legrégibb ipari parkja működik, január első hetében udvariasan, de egyértelműen nemet mondott az indiai Apollo Tyres gumiabroncsgyár vezetőinek. Konkoly József, a település polgármestere elmondta: a csaknem tizenkét százalékos munkanélküliséggel sújtott Kassa megyének szüksége van a külföldi beruházásokra, de nem minden áron.
Az Apollo Tyres vezetői szerint a cég 150 millió eurós beruházással épített volna a térségben gumiabroncsgyárat, amely mintegy 1500 embernek adott volna munkát. A beruházáshoz a szlovák államtól tizenöt százalékos közvetlen támogatást vártak el, de szimbolikus összegért, négyzetméterenként egy koronáért, azaz 7,50 forintért szerették volna tulajdonba venni az ipari park kiépített és közművesített területét. A kenyheci polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy az indiai gyár telepítése komoly környezetvédelmi gondokat okozott volna, az előterjesztett dokumentumok és vizsgálatok alapján „olyan mértékű szennyezés került volna a levegőbe, ami miatt lakosaink joggal bírálhattak volna bennünket”.
*
Ráadásul – mint mondja – az indiaiak meg akarták venni az ipari park 50 hektáros szabad területét, vagyis senki más nem jöhetett volna a térségbe. Ugyanakkor miközben csak termelés folyt volna az üzemben, „bérmunka alacsonyan képzett emberek számára”, az indiaiak olyan beruházásokat riasztottak volna el, mint amilyen a milánói Magnetti Macelli Electronic Systems, a Fiat konszern része. – Az olaszok ugyanekkora beruházást terveznek Kenyhecen, de műszerfalakat és elektronikus ellenőrző műszereket fognak gyártatni luxus- és versenykocsik számára, ami magasan szofisztikált termelés – magyarázza a polgármester.
A kenyheciek elutasítása után a szlovák kormány beruházásfejlesztési ügynöksége, a SARIO a mátyusföldi Vágsellyét kínálta fel az indiai beruházónak, de a kelet-szlovákiai tapasztalat alapján állami hozzájárulást már nem ajánlott a letelepedéshez, mindössze öt évre szóló adókedvezményt, amit viszont az indiaiak méltatlannak tartottak, így döntöttek végül úgy, hogy első európai gyáruk letelepítését Magyarországon valósítják meg.

Verheugen nem adna pénzt. A németországi Nokia-ügy kapcsán a hét végén megkérdőjelezte a cégeket letelepítő uniós támogatási politikát Günter Verheugen uniós iparügyi biztos. – A Nokia-ügy apropót ad az állami támogatások átgondolására – jelentette ki a biztos a Welt am Sonntagnak. Verheugen úgy véli: nincs értelme annak, hogy egy uniós állam szubvenciót fizet egy adott cég országbeli letelepítéséért és munkahelyteremtéséért. (MTI)