Lászlóffy Aladár besúgó volt?

Lászlóffy Aladár kolozsvári költő jelentéseket írt a román kommunista titkosszolgálatnak – állítja negyven évvel ezelőtti dokumentumokra hivatkozva a Transindex című erdélyi internetes portál, amelynek megkeresésére a Budapesten élő író, műfordító nem volt hajlandó nyilatkozni. Tavaly Szilágyi Domokos költőről derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval.

A Transindex az erdélyi magyar táncházmozgalmat megalapító Könczei Ádám megfigyelési dossziéjában fedezte fel a Ioan Cretu kolozsvári securitatés százados által írt, Lászlóffy Aladár állítólagos besúgói múltjáról tanúskodó jelentést. Az 1965. szeptember 25-én kelt átirat szerint a kortárs erdélyi magyar költészet egyik legnagyobb alakjának tekintett Lászlóffy „Tamas” fedőnéven jelentett a kommunista román állambiztonságnak.
A szekus tiszt az illető dokumentumban arra figyelmezteti feletteseit, hogy az általa a titkosszolgálat volt ügynökének nevezett költőt – aki akkoriban a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt – már nem lehet kihallgatni Könczei Ádámmal kapcsolatban. Különben a dokumentumból nem derül ki, hogy Lászlóffy hányszor jelentett 1965 előtt, illetve milyen körülmények között lépett ki a hálózatból. A jelenleg Budapesten élő Kossuth-díjas Lászlóffy Aladár az ügyben arra kérte a hírportál telefonon érdeklődő munkatársát: küldjön neki is egy példányt a jelentésekből, mivel kíváncsi rájuk, majd hozzátette: ha találnak, Gutenberg-leveleket is küldjenek. Az 1937-ben Tordán született erdélyi magyar költő, író, műfordító, szerkesztő 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztőségében dolgozott, 1962–1969 között a Napsugár című gyermeklap, később az Előre napilap és az Utunk (a rendszerváltás után Helikon) című irodalmi hetilap szerkesztője volt. A többek között József Attila- és Kossuth-díjas költőt 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Különben az édesapja megfigyelési dossziéit feldolgozó Könczei Csilla kolozsvári antropológus internetes szekus blogja alapján tavaly Xantus Gábor neves erdélyi operatőr-rendezőről, a Magyar Művészeti Akadémia tagjáról, Marosi Péterről, az Utunk irodalmi hetilap egykori vezető szerkesztőjéről és Márkos Albert hegedűművész-zenetanárról derült ki, hogy jelentett a román Securitáténak. Ugyancsak tavaly került napvilágra, hogy besúgó volt, és Balogh Ferenc néven jelentett Szilágyi Domokos erdélyi költő is (1938–1976), akit az ’56-os forradalommal való rokonszenve miatt szervezett be a román kommunista állambiztonság.