Éves viszonylatban három százalékkal bővült a 27 tagú EU gazdasága a tavalyi harmadik negyedévben – közölte tegnap az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint az euróövezeti országok átlagosan 2,7 százalékos bővülést produkáltak, míg az új tagállamok – hazánk kivételével – igen gyors fejlődésen mentek keresztül. Versenytársaink a vizsgált időszakban átlagosan 7,4 százalékkal növekedtek, ami óriási lemaradást jelent hazánk 0,9 százalékos dinamikáját figyelembe véve.
Magyarországnál a harmadik negyedévben egyedül Málta tudott lassabb növekedést felmutatni. Itt mindössze 0,1 százalékos bővülést mért az Eurostat, ám az első két negyedévben a dél-európai tagállam teljesítménye még 4,7, illetve 4,3 százalékot tett ki. A tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó előrejelzések alapján hazánk Portugáliával harcolhat majd a 2007 leglassabban fejlődő gazdaságának kétes címéért.
Az EU éllovasának Litvánia és Lettország számít: a két balti tagállam éves szinten 11,6, illetve 10,9 százalékos fejlődést produkált. Térségünk első helyezettje Szlovákia maradt, itt a második negyedéves 9,3 százalék után 9,4 százalékos volt a növekedés. Csehországban 6,1, Lengyelországban 5,8 százalékos bővülést mértek.
Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétette az ipari termelésre vonatkozó legfrissebb adatokat. Ezek szerint a termelés dinamikája a korábbi 5,9 százalékról éves szinten 5,5 százalékra csökkent le tavaly novemberben, ami a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint intő jel lehet. Dunai Gábor, az OTP Elemzési Központjának közgazdásza hangsúlyozta: az ipari termelés az elmúlt hónapokban folyamatos lassulást mutatott, ennek pontos okait azonban csak a részletes adatok közzététele után lehet látni. Dunai szerint annyi azonban már most jól látható, hogy az export lassult, s a legnagyobb felvevőpiacok mutatóinak ismeretében ez várhatóan így is marad egy ideig. Az ipari termelés fékezése nem kedvez a gazdaság növekedésének sem, ezért az OTP az idei évben mindöszsze 2,5 százalékos GDP-növekedésre számít, amit lefelé mutató kockázatok terhelnek.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a gondot nemcsak az ipari termelés lassabb bővülése jelenti, hanem hogy a termelés szerkezete kedvezőtlen. 2002 és 2007 között a hazai értékesítés mindössze 10 százalékos gyarapodást tudott felmutatni, miközben az export a duplájára nőtt, azaz elsősorban a külpiacokra termelő multinacionális cégek fejlődtek, nem pedig a hazai piacra termelő kis- és középvállalkozások.
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
