MVM: A méret régiós szinten számít

Szó sincs arról, hogy a magyar állam ne akarná felbontani a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat (htm) – reagált Gyürk András véleményére lapunknak a Magyar Villamos Művek (MVM) kereskedelmi igazgatóhelyettese. Mártha Imre elmondta, hogy az MVM-mel htm-es szerződésben lévő erőművek nagyobbik részével sikerült megállapodniuk új, az európai irányelveknek megfelelő kereskedelmi szerződés megfogalmazásában, ezek már csak aláírásra várnak. A Duna menti és az AES Tisza erőmű tulajdonosai ugyanakkor pert indítottak a magyar állam ellen a szerződések felmondásának szándéka miatt, úgyhogy velük a megállapodás kérdéses. – Ha ezzel a két termelővel megszűnik a szerződéses viszonyunk, az MVM portfóliójának mérete a jelenlegi hatvan százalékára csökken, így nincs értelme monopóliumról beszélni. Különben is, az uniós irányelv regionális méretekben vizsgálja, mi a monopólium, hiszen például a CEZ Csehország egészét lefedi, s a Verbund is 95 százalékig érdekelt az osztrák áramszolgáltatásban. Mivel a liberalizáció regionális versenyt hozott, a magyar árak is a régiós tarifákhoz igazodtak, de ez nem az MVM-en múlik – nyilatkozta Mártha Imre.
Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy az árampiacon mindenféle hosszú távú megállapodást fel kell mondani, hogy az árakat az éppen aktuális keresleti–kínálati viszonyok alakítsák ki. Ez azonban nem egyértelmű. A cseh energiatőzsdén például tartósan magasabbak az árak, mint a jelenlegi magyar nagykereskedelmi ár, a német tőzsdén pedig rendkívül hektikusan, napról napra változik az árfolyam. A régiós árakat leginkább a balkáni kereskedők verik fel, Dél-Európában ugyanis már jó ideje kapacitáshiány alakult ki. Nem véletlenül érvelt úgy Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa, hogy ezt figyelembe véve az állam a legrosszabbkor döntött a piacnyitás mellett.