Soha nem volt még ennyi rossz adós

Nőtt a problémás hitelek aránya a tavalyi harmadik negyedévben – derül ki a Központi hitelinformációs rendszert (KHR) működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. tegnapi hírleveléből. Mulasztási rekordok dőltek meg. Főleg a lakosság körében gyarapszik a rossz adósok száma.

Ugrásszerűen nőtt a rossz adósok száma 2007 harmadik negyedévében. A KHR-ben – a korábban BAR-listának nevezett adatbázisban – lévő adatok szerint szeptemberben már 700 ezer körül járt a későn törlesztők száma, ami alig néhány hónappal korábban érte el a 600 ezret, tavalyelőtt decemberben pedig 548 ezer volt. Míg 2006-ban a listára felkerült mulasztók száma havonta tízezerrel emelkedett, addig a tavalyi harmadik negyedévben már 20 százalékos volt a növekedés. Ez példátlan – figyelmeztet a BISZ. A társaság szerint a rossz adósok számának gyarapodása az egyre agresszívebb hitelajánlatoknak és kockázatosabb hiteleknek is köszönhető.
A szabályok szerint a banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akik több mint kilencven napja tartoznak legalább a havi minimálbér összegével, jelenleg 65 500 forinttal. A tartozások kiegyenlítése, illetve a mulasztás megszüntetése után még öt évig tartják nyilván a rossz adósokat a BISZ adatbázisában.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a hosszú lejáratú devizahitelek felvétele újabb történelmi csúcsot ért el, ugyanakkor a forinthitelek állománya csökkent. A háztartások devizabetéteinek állománya hatmilliárd forinttal, a devizahitel-tartozásainak állománya 59 milliárd forinttal növekedett 2007 harmadik negyedévében – közölte a távirati iroda.
A BISZ hírleveléből kiderül, hogy a vállalati hitelek száma ugyan csökkent a harmadik negyedévben, de értékük 90 milliárd forinttal emelkedett. Ennek oka a BISZ szerint az, hogy kevesebb, de jóval nagyobb összegű szerződéseket kötöttek a negyedévben. A késedelmes vállalati hitelek aránya már huzamosabb ideje meghaladja a két százalékot. A szeptember végi 2,3 százalékos arány 2005 márciusa óta a legmagasabb, a 363 milliárd forintos érték pedig új csúcs. A komoly késésnek nevezhető, 90 napot meghaladó tartozások aránya a késéseken belül 80-ról 84 százalékra emelkedett.
A mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások késedelmes hiteleinek aránya szintén nőtt. A BISZ szerint ez annak köszönhető, hogy ennek a szektornak nagyobb a kockázata, ráadásul a pénzintézetek az utóbbi időben nyitottak a kisebb társaságok felé. A devizanem szerinti megoszlást tekintve érdekes fejlemény, hogy a svájcifrank-alapú hitelek korábbi negyedévekben megszokott, tíz százalék körüli aránya 17 százalékra nőtt a problémás hitelek között.