Tavaly külföldi gyümölcsöt ettünk

Hazánk az utóbbi években mintegy 800 ezer tonna gyümölcsöt termelt, tavaly viszont a tavaszi fagykárok következtében a termés csaknem a felére, előzetes adatok szerint 430 ezer tonnára esett vissza – tájékoztatta lapunkat Mártonffy Béla, a Fruitveb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint a gazdálkodók az előző évek átlag- termésének felét takaríthatták be almából, cseresznyéből, dióból és a különböző bogyós gyümölcsökből. Körtéből az átlag alig negyven százaléka, kajszibarackból hatvan, meggyből hetven százaléka termett meg tavaly. A gyümölcsösök összes területe 80 ezer hektárt tett ki, zöldséget pedig 90 ezer hektáron termeltek a gazdálkodók. A zöldséget kevésbé érintette a fagykár, így e területen nem volt tapasztalható nagyobb visszaesés.
Az uniós csatlakozásunk óta egyébként is folyamatosan növekvő gyümölcsimportunk a tavalyi rendkívüli gyenge gyümölcstermés miatt erőteljesen növekedhetett – mondta Mártonffy Béla, ám reményei szerint ez csak egy kiugró adat lesz, a következő években visszaállunk a normális kerékvágásba, és megtarthatjuk a folyamatosan csökkenő, ám még meglévő nettó exportőri pozíciónkat. Gyümölcsből 2003-ban még 126 millió euró értékű árut importáltunk, ami 2004-ben 150 millió, 2005-ben pedig már 180 millió euróra emelkedett. Míg 2006-ban az importált gyümölcsök értékében mintegy 10 százalékos csökkenést regisztrálhattunk, a még rendelkezésünkre nem álló 2007-es adatok várhatóan ismét jelentősen megugró behozatalt jeleznek.
Fodor Zoltán, a Fruitveb igazgatóhelyettesének elmondása szerint az elmúlt két-három évben növekszik a silány minőségű zöldség és gyümölcs behozatala. Mindez szerinte többek között azért történhetett meg, mert a piacnyitással egy időben ahelyett, hogy fejlesztették volna a minőség-ellenőrző szervezeteket, azokat visszafejlesztették. Mint mondta, ez komoly gondot jelent a hazai termelőknek, mert természetesen esélyük sincs versenyképességben felvenni a versenyt az olyan árukkal, amelyek a küldő országban eleve a szemétdombra kerülnének. Mártonffy Béla reméli, hogy a következő időszakban a kertészek igénybe tudják venni az uniós forrásokat, s elkezdhetik a szerkezetátalakításokat. Fóliás és üvegházas termeléssel legalább egy hónappal kitolhatjuk azt az időszakot, ameddig a magyar termékek jelen tudnának lenni a hazai boltok polcain.