Az egyesült ellenzék vezetője, Levan Gacsecsiladze 25,26, Badri Patarkacisvili üzletember 6,99, a munkapárti Salva Natelasvili 6,42, az Új Jobboldal elnöke, David Gamkrelidze pedig 4,02 százalékot szerzett. A további két jelölt egy százalék alatt maradt. A szavazócédulák fennmaradó 1,2 százalékának kiértékelése már nem változtathat az eredményen.
Az ellenzék eközben továbbra is szavazatok tömegének elcsalásával vádolja Szaakasvilit, s második fordulót követel. Gacsecsiladze a választási bizottság elnökének átadta bizonyítékait, s az Interfax hírügynökség beszámolója szerint kettejük félórás megbeszélése meglehetősen emelt hangon folyt. Patarkacisvili stábjának volt vezetője, Georgij Zsvanyija elmondta, a választói listákon 26 ezer olyan esetet találtak, ahol azonos vezeték- és keresztnevű és születési dátumú személyek legalább két helyen szerepeltek, és nyilván ezeken a helyeken szavaztak is. Külföldi tudósítók is beszámolnak arról, hogy miként tett szert Szaakasvili a szavazatokra annak a nálunk kékcédulás szavazásból ismert „politikai technológiának” a segítségével, amelyet Grúziában „körhintának” neveznek. Ez azonban hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat igényel, vagyis csak a hatalom tud vele élni. Megemlítik azt is, hogy a választások előtt a munkanélküliség ellen indított kampányban mindenki kaphatott munkát, aki akart. A jelentkezőket három hónapra alkalmazták, azzal, hogy csak a fizetésért jelenjenek meg. A felvételnél fénymásolat készült személyi igazolványukról – amely Grúziában plasztikba forrasztott nyomtatott papírlapocska –, s a kópia alighanem „szavazott” valahol. Az orosz Moszkovszkij Komszomolec beszámolt arról is, hogy a választói lista az előző elnökválasztás óta rejtélyes módon a korábbi 2,2 millióról 3,4 millióra bővült. Nem felelt meg a demokratikus normáknak a voksolás két nemzetközi szervezet szerint sem. A választási rendszerekkel foglalkozó elemzőközpont és a választási megfigyeléseket folytató közép-európai csoport az átláthatóságot hiányolja. Mint megjegyzik, körzetek sorában például nem voltak lepecsételve az urnák.
A grúz ellenzék ennek ellenére nem kapott nemzetközi támogatást a „forradalomra”, amelynek következtében lefújta utcai megmozdulásait. Január 13-ra azonban nagy megmozdulást hirdettek, amely a tervek szerint 18-ig tartana.
Az egyre visszafogottabb külföldi értékelések hatására mérsékelte hangnemét Mihail Szaakasvili is. Megígérte, hogy politikai okokból nem lesznek bebörtönzések, több ilyen foglyot ki is engednek, az ellenzék néhány szakértő politikusa pedig akár a végrehajtó hatalomban is szerepet kaphat. Békülékenyen fordult Oroszország felé is: javasolta, hogy a kapcsolatok javítása érdekében kezdjék tiszta lappal.
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
