Uniós feketeleves

A múlt év végére kiderült, Szlovénia még nem volt teljesen érett arra, hogy lemondjon az önálló monetáris politikáról, és belépjen az eurózónába – derül ki az ICEG EC kutatóintézet pénteken közölt tanulmányából. Az elemzés szerint a világgazdaság lassulása kellett ahhoz, hogy fény derüljön a szlovén gazdaság szerkezeti gyengeségeire.

Szlovénia olyan gazdasági környezetben teljesítette sikerrel az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket, amikor a világgazdaság növekedése felfelé ívelt, és a külső konjunktúra is kedvező volt. Amint azonban az energia- és élelmiszerárak robbanásszerűen megemelkedtek, valamint a külgazdasági növekedés is lelassult, a szlovén gazdaság gyengeségei szinte azonnal megmutatkoztak – áll az ICEG EC kutatóintézet legfrissebb tanulmányában, amely az euróbevezetés sikereit és kudarcait veszi számba. Az Európai Unióhoz csatlakozott új keleti tagállamok közül a közös európai valutát elsőként bevezető Szlovéniában a múlt év eleji eufóriát mára felváltotta a kijózanodás, ami elsősorban a meglódult inflációnak és a tervezettől elmaradó GDP-bővülésnek köszönhető. – A nemzeti valuta, a tolár leváltását követő egy esztendő az eurózónába lépés kétségtelen gazdaságpolitikai sikere mellett az önálló monetáris politikáról való lemondás hátrányait is megmutatta – fogalmaz az elemzés. A pénzromlás üteme az eredeti, 2,7 százalékos várakozásokhoz képest az év végére már az öt százalékot is túlszárnyalta, miközben az eurózóna decemberi inflációja 3,1 százalék volt.
A szlovén áremelkedés hátterében a meredeken felfelé ívelő nyersanyagárak mellett a kormányzat adócsökkentési lépései állnak, amely következtében a lakosságnál végső soron több felszabaduló tőke maradhatott. Az adóreformra egyébként ténylegesen szükség volt, ugyanis Szlovéniában a legmagasabbak az adóterhek az új tagállamok közül – összehasonlításképpen hazánk ezen a téren a második helyen áll. – A költségvetési lazítások következtében a lakosság költekezése megnőtt, a lakossági fogyasztás mellett pedig emelkedtek a beruházások és a kormányzati költések. Mindehhez társult egy világgazdasági ársokk is, amelynek együttes hatása már nem tudta kordában tartani az árszínvonalat – fogalmazott lapunknak Kutasi Gábor, az ICEG EC elemzője. A közgazdász szerint további negatívum, hogy az euró a dollárhoz és a kelet-közép-európai valutákhoz képest is felértékelődött, ami jelentősen rontott a szlovén exportőrök versenyképességén, és hozzájárult az import bővüléséhez.
Mindez sokat rontott a folyó fizetési mérlegen: az export lelassulása és az importfogyasztás megugrása hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg tervezetthez képest elmaradt a GDP-növekedés – mondta Kutasi. A közgazdász hangsúlyozta: az Európai Központi Bank négy- százalékos alapkamata és a szlovén infláció közötti különbség nem ösztönözte a lakossági megtakarításokat, amely szintén felfelé vitte az inflációt. A kétmillió lakosú Szlovénia gazdasági bővülése az eurózóna más tagállamaihoz képest azonban még így is szépen alakul: 2007-re 4,6 százalékos ütemet várnak, az egy főre eső GDP pedig megközelíti az EU átlagának 90 százalékát.

Csehországban és Szlovákiában is drágult az élet. A szakértők szerint decemberben nőtt az infláció Csehországban és Szlovákiában, egyebek mellett az élelmiszer- és az energiaárak növekedése miatt. Csehországban 5, Szlovákiában pedig 3,4 százalékos pénzromlási ütemet várnak.