Az RMDSZ-en kívül is van élet

Miközben mindkét szervezetnek a versenyre kell berendezkednie, alakulatunk az önkormányzati és a parlamenti választások terén egyaránt nyitott a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) folytatandó párbeszédre – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Párt (MPP) megálmodója.  

Milyen programmal, stratégiával áll az erdélyi magyar választók elé a polgári párt?
– Az MPP az első romániai magyar politikai szervezet, amely pártként határozza meg önmagát. A bejegyzésről szóló döntéssel intézményes keretet kapott az a munka, amelyet tíz éve végzünk Székelyudvarhelyen, hirdetve, hogy az RMDSZ-en kívül is van politikai élet. Legfontosabb célunk jogi keretet biztosítani a választás szabadságának, ezáltal ugyanis részt vállalunk a romániai magyarság demokratizálódási folyamatában. Tizenhét év veszteségét pótoljuk azáltal, hogy az erdélyi magyar közélet egypártrendszerből berendezkedhet a politikai pluralizmusra.
– Akadnak, akik szerint a
magyar–magyar verseny gyengítheti a közösség politikai képviseletét.
– Az európai parlamenti választások ismeretében elmondható, hogy a választás szabadsága nemhogy gyengíti, hanem erősíti, sikeresebbé, eredményesebbé teszi közösségünket. Az új párt megújulást, többleteredményt, teljesítménykényszert generál, márpedig a versenyből fakadó teljesítménykényszer a választópolgárt szolgálja.
– Miként készülnek a májusban esedékes romániai önkormányzati választásra, amely az első erőpróba lesz a párt számára?
– Párhuzamosan folytatjuk a párt erősítését és az önkormányzati választásokra való felkészülést. Egy magára valamit adó párt arra törekszik, hogy az önkormányzati pozíciók megszerzésével a helyhatóságok szintjén rendelkezésre álló eszközöket a választók javára fordítsa. Pártunk arra érdemes képviselőit polgármesternek, városi vagy megyei tanácsosnak jelöljük, és mindez fordítva is igaz: akik alkalmasak önkormányzati tisztségek betöltésére, azok a pártot is tudják erősíteni. Igaz, hogy az RMDSZ-szel szemben 17 éves lemaradásunk van, de előnyünk a frissesség, a hitelesség, amit politikai tőkévé kívánunk kovácsolni.
– Az RMDSZ vezetői jelenleg elzárkóznak az MPP-vel való tárgyalástól. Önök együttműködnének a kormányon lévő szövetséggel?
– Az önkormányzati választások tekintetében is azt mondom, miközben mindkét alakulatnak a versenyre kell berendezkednie, Erdély bizonyos régióiban kifejezetten javallott az együttműködés. Székelyföldön, a Partium és Közép-Erdély bizonyos településein egyértelműen szükséges és egészséges a verseny, de szórványvidékeken párbeszédet kell folytatni. Mi tehát a helyhatósági megmérettetés előtt is nyitottságot tanúsítunk. A parlamenti választások ügyében egyetlen reális lehetőség az együttműködés, a párbeszéd keresése, abból az egyszerű okból kiindulva, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre, amit nem szabad eljátszani. Közös, hosszú távú célkitűzésként azt kell kiharcolnunk, hogy a román törvényhozás törölje el a választási küszöböt a kisebbségek számára, vagyis a lakosság hét százalékát kitevő magyarságot alanyi jogon hétszázalékos képviselet illesse meg a bukaresti parlamentben.
– Belső nézeteltérésre utaltak azok a szervezetből származó javaslatok, amelyek szerint az MPP-t Tőkés Lászlónak kellene irányítania. Nem érzi veszélyeztetettnek elnöki tisztségét?
– Ennek semmi alapja nincs, mindezt az RMDSZ-ben találták ki, megpróbálva megosztani az erdélyi jobboldalt, szereplőit szembefordítani egymással. Az európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett Tőkés Lászlót nem szabad alulpozicionálni, hiszen a közösség parlamentjének szerepét betöltő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként a romániai magyarság első számú, pártok fölött álló közjogi méltósága.