A magyar kutatói szféra átalakulóban van. A HUN-REN kutatóhálózat különleges jogállású szervezetté emelésének eredményeként csökkenhetnek a kutatók adminisztratív terhei, hatékonyabbá és teljesítményalapúvá válik a kutatók finanszírozása, a tudományos munka pedig minden eddiginél eredményesebbé válik a kutatási autonómia megőrzése mellett.
A kutatóhálózat által kezdeményezett HUN-REN törvényt múlt héten nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez. A javaslatot széles körben támogatják a kutatóhálózat vezetői, fiatal és vezető kutatók és egyetemi vezetők is. Ennek kapcsán kérdeztük a kutatóhálózat Agrártudományi Kutatóközpontjának főigazgatóját, Kontschán Jenőt.
– A tervezet egyik legnagyobb előnye, hogy a kutatók mentesülnek az adminisztrációs terhek alól. A HUN-REN központ célja egyértelműen az, hogy a kutatás kerüljön a középpontba. Az adminisztratív folyamatok centralizációjával és egyidejűleg hatékonyabbá tételével pedig a tudományos élet szereplői több időt tölthetnek a kutatások elvégzésével – mondta el lapunknak Kontschán Jenő. Az Agrártudományi Kutatóközpont vezetője kiemelte: az adminisztratív könnyítések mellett az anyagi források is jelentősen növekedhetnek a jövőben.
– A kutatási szféra alulfinanszírozottsága ismert tény, de az új rendszer jelentős forrásemelkedést ígér. Ennek köszönhetően a tehetséges kutatók és a társadalom számára hasznos projektek is nagyobb támogatáshoz juthatnak – emelte ki a főigazgató. Szerinte az új finanszírozási rendszer fontos kritériuma a hasznosság.
Nem arról van szó, hogy gátolnánk bármilyen kutatást, hanem arról, hogy irányokat jelölünk ki, mire fordítjuk az adófizetők pénzét
– magyarázta Kontschán Jenő. Úgy látja, szükség van a magas szintű alapkutatásokra, de ezek támogatása csak a legkiválóbb kutatóknál indokolt. Azok pedig, akik nem érik el ezt a szintet, inkább olyan területek kutatásában találhatják meg számításaikat, amelyek konkrét társadalmi, gazdasági vagy környezeti előnyökkel járnak.
– Jó példát mutat az Agrártudományi Kutatóközpont, ahol az alapkutatási eredmények gyakorlati alkalmazásokat nyernek. Ilyen például a hazai nemesítésű növényfajták vagy kártevőirtó csapdák fejlesztése. Ezek mind alapkutatási eredményekből indultak, de mára piaci termékké váltak. Ez az értéklánc pedig a jövőben még hangsúlyosabbá válik – emelte ki a főigazgató.
Az Országgyűlés elé terjesztett új kutatóhálózati törvény kapcsán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, Gulyás Balázs lapunknak korábban arról beszélt:
az új jogszabály megalkotását a kutatóhálózat kezdeményezte a kormánynál.
A javaslatban foglaltak az intézethálózat hatékonyabb működését, a kutatói munka feltételeinek javítását és a nemzetközi versenyképesség növelését célozzák a legjobb nemzetközi gyakorlatokra alapozva.
