A kutatóhálózat munkatársainak bevonásával az elmúlt tíz hónapban átfogó felmérést végeztek, amelyben nemzetközi szakértők és belső munkatársak egyaránt részt vettek. Az eredmények rámutattak arra, hogy a jelenlegi struktúra és működési mechanizmusok korlátot jelentenek a hálózatban rejlő kiváló kutatási képességek kiteljesítésében. Gulyás Balázs elnök kiemelte,
A HUN-REN célja, hogy olyan körülményeket teremtsen, amelyek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy kizárólag a tudományos munkára összpontosítsanak, megszabadulva az adminisztratív és pályázati terhektől. A célunk, hogy felépítsük Európa egyik legütőképesebb kutatóintézet-hálózatát. Ehhez rugalmas működési környezetre, kiszámítható, stabil és teljesítmény alapon megnövelt finanszírozásra és a kutatóintézeti ingatlanok helyzetének rendezésére van szükség. Erre van szükség ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani és magunkhoz tudjuk csábítani a tehetségeket – itthonról és külföldről egyaránt.
A javaslat a hatékonyság növelésére, a finanszírozás átláthatóságára és a hosszú távú tervezhetőség megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Ennek érdekében Gulyás Balázs elmondása szerint szervezeti megújulást hajtanak végre a nemzetközi legjobb gyakorlatok alapján. A megújulás részeként a jelenlegi húsz jogi személyből álló hálózat egységes struktúrában működhet a jövőben, miközben a kutatóhelyek megőrzik szakmai autonómiájukat. Teljesítményalapú finanszírozást vezetnek be, amely hosszú távon növekvő támogatást biztosít. Sort kerítenek a bérrendezésre és a kutatási források bővítésére, hogy a kutatók méltó és nemzetközileg versenyképes körülmények között végezhessék munkájukat.
A HUN-REN elismert kutatókból álló irányító testülete által kezdeményezett törvényjavaslat célja, hogy a magyar kutatóhálózat Európa legjobbjai közé emelkedjen, sőt globálisan is meghatározóvá váljon. Az új működési és finanszírozási környezet lehetőséget teremt arra, hogy a kutatóhálózat negyed évszázadra előre tervezhessen, és a nemzetközi élvonalba kerüljön
– emelte ki a HUN-REN elnöke, majd hangsúlyozta, a törvény előkészítése során átfogó konzultáció zajlott nemcsak az intézetek igazgatóival és főigazgatóival, hanem kérdőíves megkérdezésen keresztül az összes munkatárssal, számos személyes egyeztetés mellett.
A törvényben foglaltak a HUN-REN kutatói közösségének kérései és javaslatai alapján születtek meg, ahogy ezt közös nyilatkozatban meg is erősítették a kutatóhálózat intézetvezetői. Stratégiai célunk, hogy a kutatóhálózat a magyar emberek érdekében, az embereket érintő kihívások megoldása érdekében dolgozzon. A kutatásaink fókuszába a hatást kell helyezünk, ahogy ma már minden versenyképes ország teszi: foglalkozzanak a kutatóink a jelentős kihívásokra – mint az egészséges öregedés, a zöld energiaátmenet vagy a vízgazdálkodási kérdések – adható válaszok keresésével, amellett, hogy természetesen tiszteletben tartjuk a tudományos kutatás szabadságát, ahogy azt az alaptörvény is rögzíti
– emelte ki a szervezet vezetője, aki szerint az új jogállás bevezetésével a kutatók nemcsak magasabb bérezésre, hanem a kutatási tevékenységük hatékonyabb támogatására is számíthatnak. Az adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelő anyagi háttér biztosítása pedig lehetővé teszi, hogy a magyar kutatók teljesítménye a globális élmezőnybe emelkedjen.
