A HUN-REN önálló, autonóm kutatóhálózatként való létrehozása jelentős előrelépés volt, amely egyúttal jelentős forrásbővüléssel is együtt járt: a kutatóintézetek korábbi éves finanszírozása 17 milliárd forintról több mint a duplájára, 39 milliárd forintra emelkedett. Ez lehetőséget teremtett egy harmincszázalékos béremelésre a kutatóintézet-hálózatban
– mondta el Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, majd hozzátette, az elmúlt öt évben több területen sikerült előrelépnie a hálózatnak, azonban az átütő erejű szintugrás elmaradt. Ismert, hogy a HUN-REN – korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – jelenlegi formájában 2019-ben jött létre, amikor a Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben létrehozott kutatóintézet-hálózatát a kormány önálló szervezetként, elkülönült irányítással átszervezte.
Ma pedig, amikor azt látjuk, hogy elképesztő ütemben növekszik a versengés a világban – nemcsak az innovációban és technológiában, de magában a tudományos életben is –, és Európa ebben a versenyben lemaradóban van, új megoldásokat kell keresnünk, hogy a pozícióinkat a versenyben ne csak megőrizni, de tovább erősíteni is tudjuk
– tette hozzá a HUN-REN elnöke.
Európában szemléletváltásra és új kutatási stratégiára van szükség
Mostanáig nagyon régi modellt alkalmaztak számos európai országban, köztük Magyarországon is. Ennek lényege, hogy a kutatónak legyenek jó ötletei, az eredményeit publikálja, és köszönik szépen, ezzel megvagyunk. De a világ megváltozott, ezzel az elavult szemlélettel pedig Európa egyértelmű versenyhátrányba került
– fejtette ki a HUN-REN elnöke, utalva arra, hogy az Európai Unió nemrég megjelent, úgynevezett Draghi-jelentéséből is nagyon jól látszik, hogy Európa versenyképessége rendkívüli mértékben romlott az elmúlt két-három évtizedben.
A kutatás és a tudomány területe lemaradt, mert egy régi gondolkodásmódot, egy régi modellt használtunk, amely szerint a kutatók csak kutassanak, a mérnökök majd fejlesztenek, és mások megtermelik az eredmények alapján a termékeket. Ez a modell a világban már nem létezik, csak Európán belül, ugyanis mindenhol már a teljes értékláncban gondolkodnak
– jelentette ki Gulyás Balázs, aki szerint át kell térni a beszűkült, csak a publikációkra vagy a felfedező kutatásokra összpontosító elképzelésről a teljes értékláncban történő gondolkodásra. Ennek jegyében pedig egy szemléletváltásra van szükség – nem csak itthon, Európában is.
A gazdasági szereplőket és a tudományos élet tagjait, a kutatókat a HUN-REN vezetője szerint össze kell kapcsolni, hogy minél hatékonyabban tudjanak a jövőben együttműködni egymással. A kutatókat pedig a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni kell a bürokrácia és az adminisztráció béklyójától, mert jelentős energiát vesz el az innovatív kutatástól.
– A kutatót hagyjuk kutatni. Ezt biztosítani kell – tette hozzá.