Gulyás Balázs: Célunk, hogy a nemzetközi élvonalba emeljük a Magyar Kutatási Hálózatot

Szerkezetváltásra van szükség a kutatóhálózatban annak érdekében, hogy a magyar tudomány és innováció igazi zászlóshajójává válhasson, és képes legyen felvenni a versenyt a világ legjobb kutatóintézet-hálózataival – fogalmazott a Magyar Nemzetnek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Gulyás Balázzsal Európa versenyképességi kihívásáról, a HUN-REN küldetéséről és újradefiniált céljairól, valamint a célok eléréséhez vezető útról is beszélgettünk.

2024. 10. 10. 18:22

Átvilágították a hálózat működését

Az elmúlt háromnegyed évben – a kutatóintézet-hálózat életében először – megtörtént a HUN-REN tudományos és szervezeti átvilágítása annak érdekében, hogy pontos képet kapjon a HUN-REN közössége az erősségekről, de a kihívásokról is.

Másfél évvel ezelőtt, amikor a HUN-REN élére kerültem, az első feladataim egyike az volt, hogy pontos, megbízható képet kapjunk arról, kik vagyunk, és hol a helyünk a tudomány világában, összehasonlítva máshol működő tudományos kutatási hálózatokkal

– mondta el Gulyás Balázs, majd hozzátette, ennek érdekében átfogó nemzetközi átvilágítást, értékelést indítottak, amelyben közel száz tekintélyes külföldi kutató vett részt különböző tudományterületekről.

A szakmai áttekintés mellett végeztünk egy pénzügyi, gazdasági, strukturális és innovációs átvilágítást is, és megnéztünk húsz hasonló típusú, nagy nemzetközi hálózatot összehasonlításképpen. Az átvilágítás eredményeként pedig azt látjuk, hogy a HUN-REN egy kiváló lehetőségekkel, kiváló képességű kutatókkal rendelkező szervezet, amelynek a teljesítménye ma még jelentősen elmarad attól, ami következne a benne dolgozó kutatók tudásából és rátermettségéből

– fejtette ki az intézmény elnöke, aki szerint a HUN-REN-ben megvan a potenciál arra, hogy néhány éven belül a világ legjobb intézethálózatai közé kerüljön.

Nem arról van szó, hogy más országokban jobb képességű kutatók dolgoznának, sőt. Nem okosabbak nálunk, de jobban szervezik meg a kutatásokat és a működésüket, hatékonyabb modellekben működnek. És persze ne felejtsük el azt sem, hogy sok esetben jelentősen magasabb finanszírozás mellett teszik ezt

– emelte ki Gulyás professzor, aki szerint a felmérésből jól látszik, hogy már rövid távon komoly változásokra van szükség a Magyar Kutatási Hálózatban, mert ma még komoly versenyhátrányt okoz a túl sok adminisztráció, a hálózaton belüli intézményi együttműködések hiánya és az elavult szervezeti keretek közötti működés.

A magyar közösséget érintő kihívásokra kell megoldásokat találni

Szükség van a HUN-REN missziójának egyértelmű megfogalmazására: el kell tudnunk magyarázni a magyar embereknek, hogy milyen értéket képvisel számukra a kutatóhálózat működése

– tette hozzá Gulyás, aki szerint a hazai kutatási hálózat első számú küldetése, hogy megoldásokat biztosítson a magyar embereket érintő legjelentősebb kihívásokra.

Mondok néhány példát. Tudjuk, hogy – ahogy a világban szinte mindenütt – komoly kihívást jelentenek a daganatos és az érrendszeri megbetegedések a magyarok egészségére nézve. De a diagnosztika vagy a nano- és robottechnológia folyamatos fejlesztésével ezeknek a betegségeknek a jelentős része időben észlelhető, kezelhető és gyógyítható. Az energia területén úgy kell megvalósítani a tiszta energiatermelésre való átállást, hogy közben ne szálljanak az egekbe az energiaárak

– emelte ki a HUN-REN elnöke, aki az energia tárolása területén való előrelépés prioritását hangsúlyozta. A kutató szerint előre kell tudni jelezni az árvizeket és segíteni a gazdákat abban, hogy miként tudják a lehető leghatékonyabban és a legkevesebb víz felhasználásával megfelelő mértékben öntözni a földjeiket. Emellett a nyelvtudományok is kulcsszerepet játszanak az elkövetkező évtized technológiai forradalmában ugyanis a mesterséges intelligencia is nyelvi modell alapú megoldásokon keresztül formálja át már most is a mindennapjainkat.

Ezek mind valós, az embereket foglalkoztató problémák. Ezekre kell megoldást találnunk, hiszen ezt várják el tőlünk a magyar emberek, akik a finanszírozásunkat biztosítják. Összhangot kell tehát teremtenünk a kíváncsiságvezérelt kutatások és a közösséget érintő kihívásokra fókuszáló kutatások között, a kutatói szabadság megőrzése mellett

– fejtette ki a HUN-REN elnöke, aki szerint e témák mind a jövőnkkel, az ország, a társadalom jövőjével kapcsolatosak. Egy államilag finanszírozott kutatóhálózatnak pedig feladata, hogy a tudomány eszközeivel segítsen alakítani az ország jövőképét, és partnere legyen a kihívások megfogalmazásában és leküzdésében a társadalomnak, az adófizetőknek és a kormányzatnak.

A kutatói szabadság semmilyen módon nem korlátozható, a kutatóknak ugyanis a saját kreativitásukon keresztül kell megtalálniuk a kiutakat

– jelentette ki Gulyás professzor, majd példaként Szingapúrt hozta fel, ahol a nemzet előtt álló nagy kihívásokat a kormány a kutatói társadalom számára egy ötéves kutatási tervben fogalmazza meg. Hozzátette, hogy ez Európában sincs másképp: a francia nemzeti kutatóhálózat ötéves megállapodást köt a francia kormánnyal, amelyben közösen határozzák meg azt a 40–50 témát, amire az állami források kétharmadát fordítja a CNRS hálózat.

A legjobb nemzetközi példákból tanulva a HUN-REN-nek is hosszú távú, stratégiai együttműködésre van szüksége a kormányzattal, meg kell állapodnunk a legfontosabb célokban, feladatokban és témákban, és ehhez hosszú távon kiszámítható, emelkedő mértékű finanszírozást kell illesztenünk. Így működik ez Ausztriában, Németországban és Franciaországban is, miért ne működhetne nálunk is így?

– tette fel a kérdést a HUN-REN elnöke.

A tehetséges fiatalokra van szükség

A kormány támogatásával végre megindult Magyarországon az a fajta modern tudománypolitikai gondolkodás, amely a legjobban működő európai országokban vagy a délkelet-ázsiai országokban létezik. Ezt természetesen tovább kell fejleszteni, de az irányok megvannak, és már el lehet kezdeni elindulni az irányok felé.

A kutatóintézet elnöke úgy véli, a legjelentősebb kérdések egyike, hogy a fiatalokat hatékonyan lehessen bevonni a tudományos életbe.

Az egyik legfontosabb célunk, hogy vonzó életpályamodellt alakítsunk ki a kutatóhálózaton belül. Legyen érdemes belépni a kutatóhálózatba, és legyen egyértelmű, hogy az, akinek a teljesítménye kiemelkedő, biztos jövőt talál a kutatóhálózaton belül, élete végéig

– emelte ki Gulyás Balázs, aki szerint szintén fontos, hogy Magyarország kis ország, ezért meg kell nyitni a határokat a tehetséges külföldi kutatók előtt.

Tehetségek bevonzására van szükség, nemcsak a magyar fiatalok köréből, hanem a világ minden részéről. Egyértelművé kell tenni, hogy minden tehetséges fiatalt várunk, aki el tudja fogadni azt az értékrendszert, amelyet Magyarország tud biztosítani számára

– tette hozzá a HUN-REN elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kutatási és innovációs ökoszisztémának már jelen pillanatban is, évente több ezer fiatal kutatóra lenne szüksége.

Hatékonyabb szervezeti működés kell

A HUN-REN elnöke szerint szintén fontos feladat, hogy egységesebbé váljanak a hálózat kutatástámogató funkciói, ugyanis jelenleg szinte minden intézmény más rendszerben bonyolítja le az adminisztrációt, ami hatékonytalanságot eredményez.

Kiemelt célunk, hogy a kutatásokat támogató tevékenységeket megújítsuk, egységessé tegyük és a legmodernebb szervezetirányítási rendszerbe fogjuk őket össze. A kutatóink feladata, hogy világszínvonalú kutatásokat végezzenek, a mi feladatunk pedig az a menedzsment részéről, hogy az adminisztrációs terheket minél nagyobb mértékben levegyük a kutatóink válláról, hatékony és versenyképes környezetet teremtsünk számukra

– mondta el Gulyás Balázs, majd hozzátette, ehhez a jelenlegi szétaprózott intézményrendszer helyébe egy egységes, rugalmas feltételek mellett működő szervezetet szükséges létrehozni. Nem véletlen, hogy a világban működő legeredményesebb kutatóhálózatok – mint a francia CNRS, a német Max Planck Society, a spanyol CSIS, a szingapúri A*Star, a japán RIKEN vagy a dél-koreai KIST egységes formában, egy jogi entitásként működnek.

Javaslatok egy eredményesebb működési modell érdekében

A HUN-REN elnöke nemrég egyeztetést kezdeményezett a kormányzattal a szervezet korszerűsítéséről és új működési környezetéről.

Az elmúlt egy év tapasztalatait és a jövő legfontosabb irányait összefoglaltuk a legutóbbi, szeptember végi stratégiai rendezvényünkön, amelyen a HUN-REN valamennyi intézetigazgatója és számos kutatója részt vett. Erre az egyeztetésre meghívtuk Hankó Balázs miniszter urat is, és elé tártuk mindezeket a kérdéseket, aki nyitottságát fejezte ki a HUN-REN közösségétől érkező, a kutatóhálózat eredményesebb működésére irányuló javaslatokra

– közölte Gulyás elnök, aki kiemelte, az elmúlt napokban valamennyi kutatóközpont és önálló kutatóintézet vezetőjével egyesével, személyesen egyeztetett és bemutatta számukra a közös munka eredményeként meghatározott célokat és ezen célok elérése érdekében szükséges megoldási javaslatokat, ezzel párhuzamosan pedig a teljes kutatói közösséget is folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről.

Jó volt látni, hogy a célokban és az odavezető út legfontosabb feltételeiben a főigazgatókkal széles körű egyetértés bontakozott ki. Az egyeztetéseken számos konstruktív kérdés és előremutató észrevétel merült fel, amelyekre közös válaszokat fogalmaztunk meg. A főigazgatók támogatásának, valamint a HUN-REN kutatókból álló Irányító Testületének felhatalmazása birtokában a mai napon a javaslatainkat bemutattam Hankó Balázs miniszter úrnak is

– részletezte az elmúlt hetek történéseit a HUN-REN elnöke, aki Hankó Balázs Kulturális és Innovációs miniszternek számos javaslatot fogalmazott meg a HUN-REN közösségének jövőjével kapcsolatban.

Rögzítsük a HUN-REN működési kereteit önálló, a Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényben, amely speciális, a jelenleginél kiszámíthatóbb, rugalmasabb, hatékonyabb jogállást biztosít a kutatóhálózat számára. A hatékonyabb működést egységes szervezeti formában látjuk megvalósíthatónak, amelyet nem korlátoznak az államháztartás rugalmatlan szabályai. Azt javasoltam miniszter úrnak, hogy kössünk egy hosszú távú stratégiai megállapodást, amelyet többéves finanszírozási szerződésekben konkretizálunk jelentősen emelkedő finanszírozási feltételek mellett, amelyhez kapcsolódóan mi vállaljuk, hogy a kutatási portfólióban erőteljesen megjelenítjük a magyar emberek számára releváns kihívásokra irányuló kutatási témákat

– emelte ki Gulyás Balázs, majd hozzátette, a miniszter pozitívan fogadta a javaslatokat és vállalta, hogy azokat a kormány elé terjeszti annak érdekében, hogy mielőbb megvalósulhassanak.