– A kormány láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektet a családtámogatásokra. Mi ennek az oka?
– A magyar nemzet jelene és jövője a családjainkon alapszik, ezért 2010 óta családpolitikai fordulat valósult meg Magyarországon, amelynek a világ a csodájára jár. Ezen a héten és jövő héten is olyan nemzetközi konferenciát rendezünk, amelyen a magyar családpolitika megújítását és sikereit mutatjuk be. Azért van erre szükség, mert Brüsszel családellenes, mi viszont a hagyományos családmodell mellett, az édesapa, az édesanya és a gyermekek oldalán köteleztük el magunkat, ez az identitásunk, ez a nemzeti küldetésünk. Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió teljesen eltévelyedett, ami nemcsak a családokkal szembeni állásfoglalásából és a migráció támogatásából látszik, hanem abból is, hogy gazdasági tévúton járnak, mert versenyképességi kátyúba kerültek. Éppen ezért a budapesti deklarációval egy versenyképességi fordulatot kívánunk megindítani az Európai Unióban.
– Mivel és hogyan segítik a magyar családokat?
– A kormány 2010 óta folyamatosan bővíti a családtámogatásokat, segítve ezzel az anyagi biztonságukat. Az elmúlt években a családi adókedvezménnyel és további támogatásokkal 4400 milliárd forintot hagytunk a családoknál, hogy azt a gyermekeikre, a család anyagi biztonságának erősítésére fordítsák. Rengeteg intézkedést hoztunk: a családi adórendszer hatalmas adócsökkentést jelent, a csok és a csok plusz segítségével több mint 250 ezer családnak segítettük az ingatlanhoz való hozzájutást, továbbá biztosítjuk az ötszázalékos új építésű lakásáfát. Az úgynevezett 3+3-as otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően 370 ezer otthont renováltak.
Ha a 2010-es szinten maradtunk volna, akkor 178 ezerrel kevesebb gyermek születik Magyarországon, de most ennyivel többen vagyunk, így erősítve a magyar nemzetet.

– Mit tesznek azért, hogy ez megmutatkozzon jövőre?
– A most benyújtott magyar költségvetés az új gazdaságpolitika és reményeink szerint a béke költségvetése. A gazdasági akciótervben 21 olyan intézkedést nevezett meg a kormány, amelyek közül számos a magyar családok anyagi biztonságát kívánja megerősíteni. Ezekről a kérdésekről is szólnak a nemzeti konzultáció egyes kérdései. Az egyik legjelentősebb intézkedés a családi adókedvezmény két lépésben történő duplázása. Ez azt jelenti, hogy egygyermekes család esetében havi tízezer forintról húszezerre, két gyermeknél havi negyvenezer forintról nyolcvanezerre, három gyermek esetében pedig mintegy 99 ezer forintról 198 ezerre nő az adókedvezmény havonta. Így 2026-ra már további 320-340 milliárd forint marad a családoknál, amellyel 1,7 millió gyermek és egymillió család anyagi biztonságát erősítjük. A magyar kormány a magyar társadalom véleményét képviseli, és azt kérjük, hogy a családokra, a fiatalokra, illetve a kis- és középvállalkozókra vonatkozó kérdésekben is támogassák álláspontunkat, mert az emberek által adott felhatalmazással tudjuk a csatákat megvívni.
Mondjuk ki nyíltan: Brüsszel és Manfred Weber ellenérdekelt a magyarok sikerében, egy hungarofób emberrel szemben kell győzelemre vinni a magyar családok, fiatalok és gazdaság ügyét.
– Ön sokáig államtitkárként a felsőoktatásért felelt. Hogyan látja most tárcavezetőként a magyar egyetemek helyzetét?
– Büszkék vagyunk a magyar egyetemeinkre, amelyek a nemzetközi rangsorokban kiválóan teljesítenek: 12 magyar egyetem a legjobb öt százalékban van, a Semmelweis Egyetem pedig a legjobb egy százalékba került a 271. helyezéssel. Még jobb helyezést érhetne el, ha a rangsorolásban a négy objektív elem, azaz a kutatási eredmény, az oktatási eredmény, a nemzetköziesítés és a vállalati pénzek bevonzása mellett nem lenne jelen a szubjektív elem, vagyis a reputáció, amit Brüsszel-faktornak is lehet nevezni. Enélkül a Semmelweis már a világ száz legjobbja között volna. Így most alma materem, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara van a világ száz legjobbja között – ezért is készül itt az interjú, hiszen az egyetem, a kar egyetemi tanáraként megünnepeljük ezt a sikert.
A gyógyszerész kar a 82. helyen szerepel, amelyet a Shanghai Ranking nemzetközi rangsorában ért el. Ez a kiváló eredmény is azt mutatja, hogy a megújult magyar egyetemi világ jól teljesít.
– Múlt pénteken kiderült a Nézőpont Intézet kutatásából, hogy a modellváltáson áteső egyetemek szinte minden szempontból sikeresek a hallgatók körében. Minek köszönhető ez, és merre tudnak az egyetemek továbbfejlődni?
– A nemzetközi rangsorok mellett az is fontos, hogy a diákok hogyan gondolkodnak a modellváltásról. Az infrastruktúrával tízből nyolc diák elégedett, négyen úgy látják, hogy előrelépés történt az elmúlt években, a tanulmányi ügyekkel és az oktatási tartalommal több mint hetven százalékuk elégedett. A kollégiumfejlesztésben kell előrelépni, mivel a jelenlegi helyzettel csak minden második diák van megelégedve. Ezért kezdődik a nemzeti konzultáció támogatásával a kollégiumfejlesztési stratégia Budapesten, illetve a vidéki egyetemi városokban.