Hankó Balázs: kiugrasztjuk a brüsszeli nyulat a bokorból

– A magyar kormány készen áll a kompromisszumra a magyar fiatalok érdekében, de azt nem hagyja, hogy a modellváltáson átesett egyetemek rektorai kikerüljenek a kuratóriumokból, és nemzetközi NGO-k delegáljanak oda tagokat – mondta a lapunknak adott interjúban Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, a diákok elégedettek a modellváltó egyetemekkel, amelyek soha nem látott sikerrel szerepelnek a nemzetközi rangsorokban. A miniszter arról is beszélt, miért elengedhetetlen a nemzeti konzultáció kitöltése és milyen támogatásokat adnak a családoknak a jövő évi békeköltségvetésben.

– A kormány láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektet a családtámogatásokra. Mi ennek az oka?
– A magyar nemzet jelene és jövője a családjainkon alapszik, ezért 2010 óta családpolitikai fordulat valósult meg Magyarországon, amelynek a világ a csodájára jár. Ezen a héten és jövő héten is olyan nemzetközi konferenciát rendezünk, amelyen a magyar családpolitika megújítását és sikereit mutatjuk be. Azért van erre szükség, mert Brüsszel családellenes, mi viszont a hagyományos családmodell mellett, az édesapa, az édesanya és a gyermekek oldalán köteleztük el magunkat, ez az identitásunk, ez a nemzeti küldetésünk. Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió teljesen eltévelyedett, ami nemcsak a családokkal szembeni állásfoglalásából és a migráció támogatásából látszik, hanem abból is, hogy gazdasági tévúton járnak, mert versenyképességi kátyúba kerültek. Éppen ezért a budapesti deklarációval egy versenyképességi fordulatot kívánunk megindítani az Európai Unióban.

– Mivel és hogyan segítik a magyar családokat?
– A kormány 2010 óta folyamatosan bővíti a családtámogatásokat, segítve ezzel az anyagi biztonságukat. Az elmúlt években a családi adókedvezménnyel és további támogatásokkal 4400 milliárd forintot hagytunk a családoknál, hogy azt a gyermekeikre, a család anyagi biztonságának erősítésére fordítsák. Rengeteg intézkedést hoztunk: a családi adórendszer hatalmas adócsökkentést jelent, a csok és a csok plusz segítségével több mint 250 ezer családnak segítettük az ingatlanhoz való hozzájutást, továbbá biztosítjuk az ötszázalékos új építésű lakásáfát. Az úgynevezett 3+3-as otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően 370 ezer otthont renováltak. 

Ha a 2010-es szinten maradtunk volna, akkor 178 ezerrel kevesebb gyermek születik Magyarországon, de most ennyivel többen vagyunk, így erősítve a magyar nemzetet.

Hankó Balázs szerint Brüsszel és Manfred Weber ellenérdekelt a magyarok sikerében (Fotó: Polyák Attila)

– Mit tesznek azért, hogy ez megmutatkozzon jövőre?
– A most benyújtott magyar költségvetés az új gazdaságpolitika és reményeink szerint a béke költségvetése. A gazdasági akciótervben 21 olyan intézkedést nevezett meg a kormány, amelyek közül számos a magyar családok anyagi biztonságát kívánja megerősíteni. Ezekről a kérdésekről is szólnak a nemzeti konzultáció egyes kérdései. Az egyik legjelentősebb intézkedés a családi adókedvezmény két lépésben történő duplázása. Ez azt jelenti, hogy egygyermekes család esetében havi tízezer forintról húszezerre, két gyermeknél havi negyvenezer forintról nyolcvanezerre, három gyermek esetében pedig mintegy 99 ezer forintról 198 ezerre nő az adókedvezmény havonta. Így 2026-ra már további 320-340 milliárd forint marad a családoknál, amellyel 1,7 millió gyermek és egymillió család anyagi biztonságát erősítjük. A magyar kormány a magyar társadalom véleményét képviseli, és azt kérjük, hogy a családokra, a fiatalokra, illetve a kis- és középvállalkozókra vonatkozó kérdésekben is támogassák álláspontunkat, mert az emberek által adott felhatalmazással tudjuk a csatákat megvívni.

Mondjuk ki nyíltan: Brüsszel és Manfred Weber ellenérdekelt a magyarok sikerében, egy hungarofób emberrel szemben kell győzelemre vinni a magyar családok, fiatalok és gazdaság ügyét.

– Ön sokáig államtitkárként a felsőoktatásért felelt. Hogyan látja most tárcavezetőként a magyar egyetemek helyzetét?
– Büszkék vagyunk a magyar egyetemeinkre, amelyek a nemzetközi rangsorokban kiválóan teljesítenek: 12 magyar egyetem a legjobb öt százalékban van, a Semmelweis Egyetem pedig a legjobb egy százalékba került a 271. helyezéssel. Még jobb helyezést érhetne el, ha a rangsorolásban a négy objektív elem, azaz a kutatási eredmény, az oktatási eredmény, a nemzetköziesítés és a vállalati pénzek bevonzása mellett nem lenne jelen a szubjektív elem, vagyis a reputáció, amit Brüsszel-faktornak is lehet nevezni. Enélkül a Semmelweis már a világ száz legjobbja között volna. Így most alma materem, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara van a világ száz legjobbja között – ezért is készül itt az interjú, hiszen az egyetem, a kar egyetemi tanáraként megünnepeljük ezt a sikert. 

A gyógyszerész kar a 82. helyen szerepel, amelyet a Shanghai Ranking nemzetközi rangsorában ért el. Ez a kiváló eredmény is azt mutatja, hogy a megújult magyar egyetemi világ jól teljesít.

– Múlt pénteken kiderült a Nézőpont Intézet kutatásából, hogy a modellváltáson áteső egyetemek szinte minden szempontból sikeresek a hallgatók körében. Minek köszönhető ez, és merre tudnak az egyetemek továbbfejlődni?
– A nemzetközi rangsorok mellett az is fontos, hogy a diákok hogyan gondolkodnak a modellváltásról. Az infrastruktúrával tízből nyolc diák elégedett, négyen úgy látják, hogy előrelépés történt az elmúlt években, a tanulmányi ügyekkel és az oktatási tartalommal több mint hetven százalékuk elégedett. A kollégiumfejlesztésben kell előrelépni, mivel a jelenlegi helyzettel csak minden második diák van megelégedve. Ezért kezdődik a nemzeti konzultáció támogatásával a kollégiumfejlesztési stratégia Budapesten, illetve a vidéki egyetemi városokban.

A munkáshitel is a kormány családpolitikájának egyik fontos eszköze (Fotó: Polyák Attila)

– Milyen lépéseket tett eddig a kormány a diákok férőhelygondjainak enyhítésére?
– Az elmúlt években az állam 47 PPP-konstrukciót vásárolt ki 146 milliárd forintért, 14 500 kollégiumi helyet adtunk vissza az egyetemistáknak, valamint tavaly nyolcezer kollégiu­mi férőhelyet újítottunk fel. Most 46 ezer kollégiumi férőhely van hazánkban, ahova 118 ezren jelentkeznek. Budapesten 17 ezer kollégiumi helyre 57 ezren pályáznak, a vidéki egyetemi városokban pedig harmincezerrel több a kollégiumi helyekre jelentkezők száma. Ahogy a kormány gazdasági akcióterve is tartalmazza, a felsőoktatási kollégium-fejlesztésben előre kell lépni. A fővárosban a IX. kerület barna mezős területei a legalkalmasabbak arra, hogy egy legalább 12 ezer férőhelyes kollégium épüljön. Ez lesz a diákváros, de nem feledkezünk meg a vidéki egyetemi fejlesztésekről sem.

– Hogyan támogatják a felnőtt életüket kezdő fiatalokat?
– Az új lakás után befizetendő ötszázalékos áfakedvezmény megmarad 2026-ig, legfeljebb ötszázalékos kamatú lakáshitelt biztosítunk, és adókedvezményt nyújtunk a lakbértámogatásba beszálló cégeknek. Emellett újraindul a vidéki otthonfelújítási támogatás 2887, ötezer fő alatti településen, ami a hazai helységek 91 százalékát teszi ki. Ez hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatás, aminek a másik felét fizetik önerőből a kistelepülésen élő gyermekes családok, de a Szép-kártyán lévő pénzek is felhasználhatók lesznek lakhatásra 2025-ben. A fiataloknak az anyagi biztonság és a lakhatás a legfontosabb, ezekben lépünk előre.

Szintén jövőre vezetjük be a munkáshitelt, amellyel 308 ezer fiatal kap lehetőséget arra, hogy négymillió forintos, nulla kamatozású hitelhez jusson. Ebben is megjelenik a családpolitika, hiszen az első gyerek érkezésekor két év halasztás történhet, a második gyerek esetén ötven százalékban, a harmadiknál pedig száz százalékban elengedjük a tartozást, hasonlóan a diákhitelhez.

– Mit tett a kormány azzal kapcsolatban, hogy a modellváltó egyetemek diákjait kizárták az Erasmus- és a Horizon Europe-programokból?
– Jár a jogos juss a magyar fiataloknak, mert ők ugyanolyan európai ­uniós állampolgárok, mint a többi tagállamban élő fiatal, ezért megilleti őket is az Erasmus, a kutatókat pedig a Horizon. Szinte napra pontosan egy éve küldtük meg a tárgyalási, kompromisszumos javaslatainkat a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségéről és a kuratóriumi időtartamra vonatkozó szabályozó elemekről az Európai Bizottságnak. Azt nem hagyjuk, amit Brüsszel akar, vagyis a rektorok kuratóriumokból történő kizárását, illetve hogy nemzetközi NGO-k döntsenek a kuratóriumi tagokról, de ami a magyar fiatalok érdekét szolgálja, abban megegyezünk. Brüsszelben a fülük botját sem mozdítják, ezért tegnap megjelent egy új törvény a Magyar Közlönyben.

– Miről szól ez a törvény?
– Ennek előzménye, hogy 2022-ben Brüsszel már átvert minket, amikor két módosítást kértek: a közbeszerzés és a dinamikus összeférhetetlenség szabályozását. Ezt mi megtettük, mire a magyar fiatalokat kizárták az uniós programokból. Többször ilyen nem fog történni! 

A mostani törvény arról szól, hogy akkor lépnek hatályba a Brüsszel által kért módosítások, ha visszaengedik a magyar fiatalokat az Erasmusba és a magyar kutatókat a Horizonba. A labda náluk pattog, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy megpróbáljuk kiugrasztani a brüsszeli nyulat a bokorból. Ha Brüsszelre és a hungarofób Manfred Weberre várnánk, akkor a magyar fiatalok jövője nem lenne garantált. 

Ezért is indítottuk el a Pannónia-programot, amelyben az első félévben háromezren vesznek részt, szombaton pedig Debrecenben bejelentjük a HU-rizont program nyerteseit.

A miniszter arra ösztönöz minden magyart, hogy mondja el a véleményét a nemzeti konzultációban (Fotó: Polyák Attila)

– Brüsszel az oktatáson kívül egy másik tagállami hatáskörbe is beleszólna, ugyanis azt sem akarják, hogy a magyar nyugdíjasok megkapják a 13. havi járandóságukat. Mit kíván tenni ez ellen a magyar kormány?
– Brüsszel a fiatalokon keresztül zsarol minket, és a multik oldalán áll, tehát azokat az adókat, amelyeket a magyar kormány a magyar emberek védelme érdekében bevételi oldalról biztosít, meg akarja szüntetni, ahogy a rezsitámogatást és a 13. havi nyugdíjat is. Ezért is kell a nemzeti konzultáció! Nem migrációt, hanem családtámogatást szeretnénk. Nem a multikat kívánjuk támogatni, hanem a magyar fiatalokat és családokat, valamint biztosítani a 13. havi nyugdíjat. A békeköltségvetésben 7200 milliárd forint szerepel a nyugdíjakra, a családtámogatásokra pedig 3750 milliárd forintot kívánunk fordítani.

– Mit lehet tenni azzal, hogy a migráció megállítása miatt Brüsszel hazánkra napi egymillió eurós bírságot szabott ki?
– A nemzeti konzultációban minél több magyar ember mondja el a véleményét Brüsszelről! Bízom benne, hogy akkor ténylegesen bekövetkezik a „szerva itt, csere ott”.

– Néhány nap múlva kezdődik a tudomány éve programsorozat. Hogyan készül erre a kormány?
– A világ tudományos kongresszusát rendezzük Magyarországon november 20–23. között. A világ legkiválóbb tudósai jönnek Magyarországra a World Science Forum (WSF) részeként, mindemellett pedig a magyar tehetségeknek Science Expót is szervezünk november 21–23. között. Hazánk a tudásban, a kreativitásban és a kutatásban kiváló, kilencvenhatodikak vagyunk lakosságarányosan, az egymillió főre eső Nobel-díjasok számában pedig tizenegyedikek. A WSF magyar kezdeményezés volt, melyet a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN kutatási hálózat visz tovább, bemutatva a magyar tudomány évét. A magyar tudományt tovább kívánjuk erősíteni, ezért a kormány elkötelezett abban, hogy a HUN-REN a magyar kutatási hálózat kezdeményezését támogassa új, hatékonyabb, nemzetközi minták szerinti struktúrában, mindezzel pedig jelentős kutatói béremelést biztosítva erősítse a magyar kutatás eredmé­nyeit, ami a magyar gazdaság és társadalom javát szolgálja.

Borítókép: Hankó Balázs arról is beszélt, hogy számos intézkedést hoznak a fiatalok lakáshoz jutása érdekében (Fotó: Polyák Attila)