– Ha nem lenne brüsszeli faktor a nemzetközi rangsorokban, akkor a Semmelweis Egyetem a világ legjobb száz egyeteme között lenne – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter A modellváltó egyetemek sikere – eredmények és tervek című kutatás-bemutatón, melyet a Nézőpont Intézet szervezett. A tárcavezető felidézte: huszonegy modellváltott intézmény van ma Magyarországon, a diákok kétharmada a megújult felsőoktatást választja.
Nemzetközi minták alapján született meg a sikeres, megújult magyar modell, ami kiszámítható, rugalmas, versenyképes és autonóm, vagyis az egyetemek maguk döntenek az oktatásukról és a kutatásukról, ami a magyar nemzet számára fontos
– szögezte le.
Brüsszel meg sem vizsgálta a modellváltott egyetemeket
A miniszter emlékeztetett: a brüsszeli bürokraták a pénzügyi, az oktatási-kutatás, a szervezeti és a munkavállalói autonómiát vizsgálnák, de a jelentésükből az derült ki, hogy végül ezt a vizsgálatot nem folytatták le, így akarják hiteltelenné tenni a magyar felsőoktatást.
A magyar egyetemi világ autonóm, hiszen a magyar egyetemek tulajdonba kapták az épületeket, és az irányító szervezeteik függetlenné váltak a magyar államtól. A megújult finanszírozás huszonöt éves stratégiai megállapodást és hatéves finanszírozási szerződést jelent, ami stabilitás mutat. Minden második forint teljesítmény alapján jut el a magyar diákokhoz és kutatókhoz. Az új egyetemi modell egy szolgáltató egyetemi modell – szögezte le a miniszter.
Jelentősen javuló mutatók
Hankó Balázs hangsúlyozta: a magyar felsőoktatás vonzó, immár második éve több mint százezer diákot vettek fel a felsőoktatásba, akik közül minden második vidéken tanul. Emellett 44 százalékkal nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik a magyar társadalom és gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű területeken tanulnak.
A szakok népszerűsége között második helyen van a tanár- és tanítóképzés, 7400-an tanárnak vagy tanítónak szeretnének állni, közülük kétezren természettudományos területre mennek.
Összességben harminc százalékkal nőtt a publikációk száma, ebből a legelismertebb lapokban megjelenőké tíz százalékkal. A modellváltás lényegi szempontja a térségben való megtartás, hét egyetem esetében ez is jelentős mértékben javult. A vállalati bevételek húsz százalékkal növekedtek, azaz a gazdasági együttműködés is erősödött.
Most már tizenkét egyetem van a világ legjobb öt százalékában, a legjobb ezerben hét intézmény, tavaly a Debreceni Egyetem 400 helyet lépett előre, az Óbudai Egyetem pedig két rangsort javított. A nemzetköziesítés is halad, jelenleg 43 ezer külföldi diák tanul hazánkban – ismertette a miniszter.
Európának javasolják a magyar modellt
Hankó Balázs kiemelte: Brüsszel ellenérdekelt a magyar fiatalok, a magyar nemzet és magyar gazdaság sikerében, a megújult magyar felsőoktatás mégis egyre jobban teljesít. Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal, hanem a modellváltott egyetemek szenátusával van vitája, azaz nemcsak a magyar kormány, hanem az egyetemek is síkra szállnak a magyar fiatalokért, az unióban hat magyar intézmény harcol a jogos jussáért.
A magyar kormány úgy áll ki a fiatalokért, hogy elindította a Pannónia programot. Az Erasmussal kétezren, a Pannóniával háromezren mennek külföldre tanulni, utóbbival nemcsak Európába, hanem világszerte, és az ott szerzett krediteket is beszámítják a hazai tanulmányi eredményekbe. – A HU-rizont programmal a magyar kutatók a magyar társadalmat és gazdaságot erősítő témákat kutatják világhírű társaikkal, de a jogos jussunkat nem engedhetjük el, mert az jár a magyar fiataloknak.
Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatót is kizárták a Horizont programból, mert a Semmelweisen kutat, ezzel Európa csak rontja a versenyképességét, amelyben fordulatra van szükség.
Javasoljuk a magyar modellt, ami jó a diákoknak, a gazdaságnak, és elégedettséget teremt. Ez vezet minket előrébb itt, Magyarországon és Európában – vélekedett a miniszter.
Úgy fogalmazott: a kormány készen áll, hogy országszerte fejlessze a kollégiumi struktúrákat és erősítse a gyakorlatorientáltságot. – A magyar modell sikeres még a brüsszeli ellenszélben is. A magyar kormány kész a megállapodásra, de van, amit nem fogadnak el.
A szuverenitásunkat súlyosan sérti, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, kik legyenek a kuratóriumi tagok a magyar egyetemeken
– mutatott rá Hankó Balázs.
Többnyire elégedettek a modellváltó egyetemek hallgatói
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy mit gondolnak a modellváltói egyetemek hallgatói az intézményükről. A kutatást a Neptun-rendszeren keresztül online végezték el, de készítettek egy országos, hagyományos telefonos felmérést is. A kérdésekre nyolcezer egyetemista válaszolt név nélkül, ami egy nagyon magas szám, de nem reprezentálja az összes hallgatót.
A modellváltó egyetemek hallgatói az oktatási infrastruktúrával és technikai ellátottsággal 80 százalékban elégedettek, ez az elmúlt évben 42 százalékuk szerint javult, ami „le a kalappal” eredménynek számít.
A tanulmányi ügyintézéssel 77 százalékuk volt elégedett, ami a modellváltó egyetemek sikerét tükrözi. Az órarendi beosztással 73 százalékuk volt elégedett, vagyis a szolgáltató egyetem képes a hallgatóbarát órarendbeosztásra, ez is egy rendkívül jó szám, ráadásul az utolsó évben a válaszolók 26 százaléka látott ebben javulást. A kollégiumban élők 73 százaléka elégedett a kollégiumával, ez mutatja a modellváltó egyetemek komoly előrelépését ezen a téren is. Tavaly óta a hallgatók 36 százaléka tapasztalt javulást ebben.
Az oktatás színvonaláról kiderült, hogy 62 százalék adott volna 4-es és 5-öst, 24 százalék értékelte közepesre a színvonalat, 14 százalék pedig 1-est vagy 2-est adott rá. Ezért az a feladat vár a modellváltott egyetemekre, hogy a még elégedetleneket is meg tudják győzni a színvonalas képzésekről – vonta le a következtetést Mráz Ágoston Sámuel.
Még a Tisza pártiak is elítélik a brüsszeli diszkriminációt
Hozzátette, Brüsszelben egyes politikai körök nem elégedettek a modellváltott magyar felsőoktatási intézményekkel. Az Erasmus-programból való kizárásról ezerfős reprezentatív mintán kérdezték az embereket. A megkérdezettek 69 százaléka szerint elfogadhatatlan a modellváltott egyetemek hallgatóinak a kizárása az Erasmus- és a Horizon Europe programból.
A Fidesz-szavazók 90 százaléka van felháborodva emiatt. de a Tisza Párt híveinek fele is egyetért azzal, hogy ennek nem szabadna így lennie. A 18–39 év közötti korosztály 64 százaléka szintén hasonlóképpen gondolkodik, valamint a nők 71 százaléka is azon a véleményen van, hogy változtatni kell a brüsszeli állásponton
– ismertette a Nézőpont Intézet vezetője.
