Brüsszelt nem érdeklik a magyar érvek, Nobel-díjas kutatót is kizártak a Horizon programból

A modellváltó egyetemek hallgatói az oktatási infrastruktúrával és technikai ellátottsággal 80 százalékban elégedettek, ez az elmúlt évben 42 százalékuk szerint javult, ami „le a kalappal” eredménynek számít – ismertette a Nézőpont Intézet felmérésének eredményeit Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: a magyar társadalom zöme, még Magyar Péter híveinek is a fele elítéli az EU magatartását. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a magyar modell átvételét javasolta Brüsszelnek, mert az jó a diákoknak, a gazdaságnak, és elégedettséget teremt.

Most már tizenkét egyetem van a világ legjobb öt százalékában, a legjobb ezerben hét intézmény, tavaly a Debreceni Egyetem 400 helyet lépett előre, az Óbudai Egyetem pedig két rangsort javított. A nemzetköziesítés is halad, jelenleg 43 ezer külföldi diák tanul hazánkban – ismertette a miniszter.

Európának javasolják a magyar modellt

Hankó Balázs kiemelte: Brüsszel ellenérdekelt a magyar fiatalok, a magyar nemzet és magyar gazdaság sikerében, a megújult magyar felsőoktatás mégis egyre jobban teljesít. Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal, hanem a modellváltott egyetemek szenátusával van vitája, azaz nemcsak a magyar kormány, hanem az egyetemek is síkra szállnak a magyar fiatalokért, az unióban hat magyar intézmény harcol a jogos jussáért.

A magyar kormány úgy áll ki a fiatalokért, hogy elindította a Pannónia programot. Az Erasmussal kétezren, a Pannóniával háromezren mennek külföldre tanulni, utóbbival nemcsak Európába, hanem világszerte, és az ott szerzett krediteket is beszámítják a hazai tanulmányi eredményekbe. – A HU-rizont programmal a magyar kutatók a magyar társadalmat és gazdaságot erősítő témákat kutatják világhírű társaikkal, de a jogos jussunkat nem engedhetjük el, mert az jár a magyar fiataloknak.

Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatót is kizárták a Horizont programból, mert a Semmelweisen kutat, ezzel Európa csak rontja a versenyképességét, amelyben fordulatra van szükség.

Javasoljuk a magyar modellt, ami jó a diákoknak, a gazdaságnak, és elégedettséget teremt. Ez vezet minket előrébb itt, Magyarországon és Európában – vélekedett a miniszter.

Úgy fogalmazott: a kormány készen áll, hogy országszerte fejlessze a kollégiumi struktúrákat és erősítse a gyakorlatorientáltságot. – A magyar modell sikeres még a brüsszeli ellenszélben is. A magyar kormány kész a megállapodásra, de van, amit nem fogadnak el.

A szuverenitásunkat súlyosan sérti, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, kik legyenek a kuratóriumi tagok a magyar egyetemeken

– mutatott rá Hankó Balázs.

Többnyire elégedettek a modellváltó egyetemek hallgatói

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy mit gondolnak a modellváltói egyetemek hallgatói az intézményükről. A kutatást a Neptun-rendszeren keresztül online végezték el, de készítettek egy országos, hagyományos telefonos felmérést is. A kérdésekre nyolcezer egyetemista válaszolt név nélkül, ami egy nagyon magas szám, de nem reprezentálja az összes hallgatót.

A modellváltó egyetemek hallgatói az oktatási infrastruktúrával és technikai ellátottsággal 80 százalékban elégedettek, ez az elmúlt évben 42 százalékuk szerint javult, ami „le a kalappal” eredménynek számít.

A tanulmányi ügyintézéssel 77 százalékuk volt elégedett, ami a modellváltó egyetemek sikerét tükrözi. Az órarendi beosztással 73 százalékuk volt elégedett, vagyis a szolgáltató egyetem képes a hallgatóbarát órarendbeosztásra, ez is egy rendkívül jó szám, ráadásul az utolsó évben a válaszolók 26 százaléka látott ebben javulást. A kollégiumban élők 73 százaléka elégedett a kollégiumával, ez mutatja a modellváltó egyetemek komoly előrelépését ezen a téren is. Tavaly óta a hallgatók 36 százaléka tapasztalt javulást ebben.

Az oktatás színvonaláról kiderült, hogy 62 százalék adott volna 4-es és 5-öst, 24 százalék értékelte közepesre a színvonalat, 14 százalék pedig 1-est vagy 2-est adott rá. Ezért az a feladat vár a modellváltott egyetemekre, hogy a még elégedetleneket is meg tudják győzni a színvonalas képzésekről – vonta le a következtetést Mráz Ágoston Sámuel.

Még a Tisza pártiak is elítélik a brüsszeli diszkriminációt

Hozzátette, Brüsszelben egyes politikai körök nem elégedettek a modellváltott magyar felsőoktatási intézményekkel. Az Erasmus-programból való kizárásról ezerfős reprezentatív mintán kérdezték az embereket. A megkérdezettek 69 százaléka szerint elfogadhatatlan a modellváltott egyetemek hallgatóinak a kizárása az Erasmus- és a Horizon Europe programból.

A Fidesz-szavazók 90 százaléka van felháborodva emiatt. de a Tisza Párt híveinek fele is egyetért azzal, hogy ennek nem szabadna így lennie. A 18–39 év közötti korosztály 64 százaléka szintén hasonlóképpen gondolkodik, valamint a nők 71 százaléka is azon a véleményen van, hogy változtatni kell a brüsszeli állásponton

– ismertette a Nézőpont Intézet vezetője.

Borítókép: Hankó Balázs (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)